Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Zolnay László: A középkori budavári Szent László- és Szent Mihály-kápolna : adatok a Nagyboldogasszony-templom déli oldalkápolnáinak történetéhez 375-388

3. Schulek 1876. évi felmérése a főtemplom 5. és 6. boltszakaszánál egy nagyméretű, szerinte XV századi késő gótikus oldalépítmény maradványait jelzi.

57 A 4. boltszakaszhoz csatlakozó kápolna felől vitának helye aligha lehet: a Háromkirályoknak szentelt Ellenpeck-féle kápolna az, amely — adataink szerint — a XV. század első évtizedében épült. Az a további épülettoldat, amely ehhez az oldalkápolnához dél felől hozzácsatlakozott — ha ugyan kápolna volt —, nem igen lehetett más, mint az Ernusth János által 1476-ban épített kápolna. (Annak ellenére, hogy Schulek ezt a toldatot XIV. századinak vélte !) Az 5. és 6. boltszakaszhoz csatlakozó emeletmagas oldalépítményről — amelyben Madzsar Imre az Ernusth-kápolnát, Némethy Lajos Mátyás király oratóriumát sejtette — Csemegi József ezeket írja:

58 a templom déli oldalához, az 5—6 boltszakaszhoz épült toldalék: „térbővület", amely teljes magasságában egybenyílott a déli szentéllyel, űrmagassága közel azonos volt a déli szentéllyel. Ez tehát sírkápolnának semmiképpen sem tekinthető. E feltevés különben is ellentétbe jut a Schedel-metszettel. (A Schedel krónika metszetét 1470-re, vagy nyomban azt megelőző időszakra az datálja, hogy e metszet a Mátyás-templom déli tornyát még alig egy emelet magasságban ábrázolja, holott e torony harmademeletnyi magasságában — a múlt századi bontáskor — Mátyás király 1470-es évszámmal ellátott címerét találták meg. E metszeten felismerhető az az említett oldalépítmény, amelyet a Háromkirályok kápolnájával azonosítottunk; de azon befejezetten, készen megjelenik az 5. és 6. boltszakaszhoz simuló, emeletmagas oldalépítmény is: a királyi oratórium.) Összefoglalás E munkámban közölt meggondolásaimat — Csemegi József „A budavári főtemplom" c. művében felsorolt adatokkal s Csemegi József újabb e tárgyú szíves közléseivel megegyeztetve — így összegezhetem: 1. Az Ulvingus ispán által 1334-ben alapított kápolna — amely a kezdeti számos tituláris nevét elhagyva, a középkoron át Szent László-kápolna néven szerepelt —, a főtemplomtól külön állt s minden bizonnyal azonos azzal a középkori templomrommal, amelyet Fontana 1686. évi metszete megjelöl. Ami Csemegi kitűnő monográfiájának ezzel kapcsolatos feltevés-variánsait illeti, azok közül a most közölt feltevés állja ki a valóság próbakövét. Munkámhoz csatolom Ulvingus ispán leszármazását, amely kiküszöböli annak lehetőségét, hogy e Szent László-kápolna alapítója II. Ulvingus (1364—1385) budai bíró, I. Ulvingus (1318—1341) unokája lett volna. Ez eloszlatja tehát a Csemegi-féle monográfiának e kápolnaalapító személye és az alapítás kora tekintetében érezhető bizonytalanságát.

59 Csemegi ugyanis feltételezte, hogy a Szent László-kápolna nem önálló, a Mátyás-templomtól különálló épület, hanem oldalkápolna, s ezért úgy vélte, hogy esetleg azonos a Háromkirályok oldalkápolnájához dél felől csatlakozó — Schulek által jelzett — rommal. 2. A 4. boltszakaszhoz ízülő oldalkápolna a Háromkirályok kápolnájával, Ellenpeck János budai polgár (1402 körül) alapításával azonos. Ezt a kápolnát, amelyet 1433-ban már mint fennállót említenek, a XV. század első tizedében — s nem 1350—1370 között

60 — építették. Ezzel megdől az a következtetés, hogy Ellenpeck 1402 körül épített oldalkápolnája lenne az összekötő építmény a főtemplom és a vele összeépített délebbi, állítólag XIV. századi épület között. Az az esetleges további déli kápolna, amely ehhez a Háromkirályok kápolnájához csatlakozott, semmiképpen nem lehet Ulvingus comes 1334-ben épített Szent László-kápolnája. Csakis egy olyan toldat ízülhetett dél felől a Háromkirályok kápolnájához, amely későbbi, mint az 1402. körül épített Ellenpeck-kápolna. 3. Mármost, ha — Némethy nyomán — elfogadjuk Csemegi József érvelését arról, az 5. és 6. déli boltszakaszhoz ízülő hatalmas térbővület — építészeti karakterénél fogva — semmiképpen nem lehel azonegy az Ernusth-féle sírkápolnával, hanem az igenis a •— 1470 előtt megépült — királyi oratórium volt, akkor az Ernusth-féle kápolnát nem kereshetjük egyebütt, mint abban a toldalék-épületben, amely a Háromkirályok kápolnájához dél felől csatlakozott. Ilyen módon — annak ellenére, hogy e toldalék romjait a jószemű Schulek XIV. századinak vélte — itt kell keresnünk az Ernusth-kápolnát s nem kell azt kikapcsolnunk a főtemplom déli kápolnáinak vizsgálatából

61 (2. kép). Végezetül a fogalmak tisztázását igényli az is, hogy az Ellenpeck-féle oldalkápolna titularisai, a bibliabéli Háromkirályok — Gáspár, Menyhért, Boldizsár —, semmiképpen nem azonosak az Ulvingus-féle három — úgynevezett — magyar szentkirállyal. Csemegi ugyanis felveti, hogy a Mátyás-templom körül talán három Háromkirályok kápolnája is állott volna.

62 57 Csemegi J.: i. m. 95. — Mellékelve munkámhoz is. 58 Csemegi Józsefnek e munkáról írt lektori véleményében. 59 Csemegi J.: i. m. 148—149. 60 Csemegi J.: i. m. 51. 61 Csemegi J. : i. m. 150. 62 Csemegi J.: i. m. 149. 25 Budapest régiségei 385