Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Zolnay László: István ifjabb király számadása 1264-ből 79-114

évre tehető. Wluinust utoljára 1261-ben említik kamaraispánként, 1263. júliusában viszont IV. Orbán pápa megtiltja IV. Béla királynak azt, hogy a kamarajövedelem behajtására szaracéneket és zsidókat alkalmazzon.

17 Ezzel pedig a velencei Computus alsó időhatárát az 1261—1263. éveknél korábbi időpontra nem tehetjük! Walter comes életének további adatai megszabják a személyével kapcsolatos velencei fragmentum keletkezésének felső időhatárát is. Ennek sommája: Walter budai rectori és kamaraispáni tisztét 1265-től legkésőbb 1279 tavasza táján bekövetkezett haláláig viselte. (A komáromi váruradalmon kívül megszerezte a Csepel-szigeti Őrsziget és Bessenyő nevű birtokot, 1273-ban pedig az esztergomi Latinváros legnagyobb palaciumát, az úgynevezett Zeniapalotáját.

18 1279 májusában budai rector-utóda már Hench comes volt. Walter erőszakos halálában egyébként részes volt Werner is, a későbbi budai rector.

19

) Walter comes budavári házáról — amelyet esetleg a budavári úgynevezett Kammerhoffal azonosnak vehetünk

20 — nemcsak a Velencében megőrzött Computus emlékezik meg. A Margit-legenda nápolyi

y Guarinus-féle, XIV. századi változatában — amelyet a forráskritika hitelesnek tekint

21 — azt olvassuk, hogy 1273-ban

22 az ifjú IV. László király Bude in domo Valteri egrotavit.

23 A Walter budai házára utaló velencei adat alsó korhatárának így az 1261/63. évet, felsőnek az 1279. évet tekinthetjük. (Ebben az évben már más a budai rector !) Éppen ezért a továbbiakban az 1261/63. év előtti és az 1279. év utáni okleveles és archontológiai kutatást — annak ellenpróbáit is megtéve — mellőzzük. Azt, hogy miért éppen Walter budai rector és pénzverő kamaraispán budavári háza a királyi kifizetés színhelye, adatunk maga megmondja : a király a pénzverő kamara ezüstjéből fizettet. 2. MAGISTER JOHANNES, MEDICUS REGIS A számadás egyik könnyen meghatározható alakjának János tűnik, a király orvosa. Jegyzékünk 106. tétele szerint Syr Wulam két márkát juttat János mesternek, a király orvosának. Készpénzteljesítés ez

y amelyet Syr Wulam, a király utasítására, nyilvánvalóan Magyarországon folyósít a király orvosának. IV. Béla király körül hiába keressük János királyi orvos nevét.

24 De nem királyi orvos az a János sem, akit 1273-ban — amikor Kun László éppen Walter comes budavári házában tölti betegsége idejét — Gutkeled nembeli Ivachinus (Joákhim) bán saját háziorvosaként küld a király betegágya körül csoportosuló, orvosok konzíliumára.'

5 Okleveles emlékeink így csupán egy olyan János nevű királyi orvosról tudnak, akit a velencei számadásban szereplő János mesterrel azonosnak vehetünk. Ez a János azonban István ifjabb király háziorvosa volt, aki az ifjabb királytól a Kassa melletti Enyicke birtokot kapta adományba. Erről az adományról csak egy 1267-ben kelt oklevélből értesülünk, azonban János orvos ekkorra már nincs az élők sorában. János orvos halála és az 1267. év között egy-két év bizonyosan eltelt, ugyanis István ifjabb király az általa korábban János orvosának adott Enyickét, az orvos halála után előbb Thekus fiának, Istvánnak adta, majd amikor Thekus fia István — valószínűleg 1264-ben, a nagy hűtlenségek évében — az ifjabb királyhoz hűtlenné vált, tőle visszavette és odaadta Pous mesternek és Pous testvérének, Domokosnak. így tehát Enyicke 1267. évi eladományozása és János mester királyi orvos halálának időpontja közé iktathatjuk az 1264/65. évi — IV. Béla és István ifjabb király között lezajlott — háborút ; Pous és fivére Domokos, Pousnak azokért a katonai érdemeiért kapták Enyickét 1267-ben, amelyeket Pous István ifjabb király oldalán Feketehalom ostroma (1264. év ősze) és az isaszegi csata (1265. tavasza) alkalmával szerzett.

26 így a Computusnak Jánosra, a király orvosára vonatkozó adatát — mivel az Jánosra, az ifjabb király orvosára vonatkozik — mindenképpen az 1267. év elé kell helyeznünk. Ez pedig — a Walter comesnél elmondottakkal egybevetve — a számadás felső időhatárát az 1279. évről (Walter halála évéről) az 1267. év elé — vagyis az 1261/63., illetve az 1264/65. évek közé — szorítja le. Ugyanez az adat azonban első intésünk arra, hogy a számadás „dominus Rex"-ként megnevezettjében — Soranzo és Huszti következtetéseinek fonalát elhagyva — IV. Béla király helyett István ifjabb királyt keressük. " Theiner C. : I. 244. — Wenzel G. : III. 34. 18 Esztergom Évlapjai 1960. 159. 19 Salamon F. : Budapest története. II. Budapest, 1885. 233. 20 Erről 1. Opus Castri Budensis c. munkámat. Tanulmányok Budapest Múltjából XV. 43—107. 21 Lovas E. : B. Margit történetének részletes forráskritikája. Budapest, 1916. 99. skk. 22 Lovas E. : a 21. jegyzetben i. m. 135. 23 Monumenta Vesprimiensis. I. 299—300. 24 IV. Béla orvosa 1256 körül Bernaldus mester. Szentpétery I. : 1085. sz. 25 Monumenta Vesprimiensis. I. 299—300. — Vö. Lovas E. : i. m. 55. 26 Szentpétery I. : 1871. sz. 87