Budapest Régiségei 21. (1964)
TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Aquincum a IV. században 55-77
51. Vihar u. 11—13., 12—14. sz. alatt római kori úttest mentén értékes falfestéssel díszített épületnyomokat tart számon a kutatás. Ezek egyikéről megállapították, hogy a IV. században imaháznak alakították át. Egyébként az utca teljes hosszában késő-római téglasírok, kőkoporsók, sírkápolnák, sírkertek kerültek elő az 5., 6., 12., 14., 24., 25. sz. alatt a 12/a és 23-nál aquaeductus nyomok is. A sírok a mellékletek alapján részben a századközepéről, részben I. Valentinianus idejénél későbbről származnak. 20 52. Berend u. 10—12. épületmaradványok a II. századtól kezdve. Falmaradvány mellett „in situ" oltár. Későbbi betemetkezések a IV. századból, kősírládák, téglasírok. 21 53. A Raktár utcában a városi házak előtt római lakóépületek maradványai húzódnak. Ezeknél öt építési korszakot figyeltek meg, a legutolsó a IV. század elejéről származik. Egy ennél későbbi periódusban temetőkápolnát (cella trichora) kiterjedt ókeresztény temető vett körül. 22 54. A Filatori gát mentén, a HÉV állomástól ÉNy-ra, ÉNy-DK irányú széles római úttest húzódik. Ennek D-i szegélyén több római kori épület maradványát tárták fel még a múlt század végén. Az É-i oldalon többrétegű temető húzódott. A II— III. századból származó sírszobrokat a IV. században építőanyagként újra felhasználták. A század közepére dalálható egy soros temető mintegy negyven sírja, a század végére keltezhető temetőrészben a rendszertelenül egymásra dobált, vagy csak hevenyészve eltemetett halottakat másodlagosan felhasznált kő-, tégla- és fakoporsóban helyezték el. 23 55. Kerék u. 63. Eredetileg a II. századból származó, többször megújított római épület maradványain nagy tűzvész nyomai láthatók. A IV. század közepétől kezdve az épületbe sírokat helyeztek, a környéken szegényes téglasírok húzódnak. 24 56. Bogdányi út 12—14. A Filatori gátnál említett római út Ny-i oldalán és a már említett Kerék u. 63. sz. alatti római épülettel szemben két épület emelkedett. Az egyik lakóházban két fürdőmedence, a másikban feltehetően háziszentély volt. Mindkét épület a II— IV. századból való. Rommaradványaik közé a IV. század második felében tégla-, kő- és fakoporsókat helyeztek. A bekötő út tetején is melléklet nélküli sírok voltak. 25 57. A Meggyfa utcai általános iskola alapozása során több periódusú épület látott napvilágot értékes mozaikpadlókkal. Talán összefügg az előbbi szentélyes épülettel (?). Falmaradványai között II. Constantiussal záruló éremleletet találtak. A század második felében romjai közé temetkeztek mint 53—56. számnál. 26 58. Hunor u. 20. Épületmaradványok a II. századtól kezdve festéssel, faragott díszítéssel. Az épülethez vízvezeték kettős vezetéke futott be DNy-i irányból. Később a IV. század folyamán ide is temetkeztek. 27 59. Körte u. 20., Raktár u. és Hunor u. sarok. Épületnyomok mint az 53. számnál. Sütőkemence az épület végében, az épület mellett és közelében kő- és téglasírok a IV. századból. 28 60. A Körte u. és a Vörösvári út sarkán aquaeductus nyomok könyökcső elágazással. A Vörösvári úton az út szegélye mellett római kori úttest maradványait ásták ki. 29 61. Az Emese utcai SZTK rendelőintézet alapozásakor római kori útszakasz került elő, mellette épületmaradványok. Az épületek a IV. század közepéig lakottak voltak. Már a IV. század közepén az épületek szomszédságában temető húzódott, majd később a század végén a rommá vált épületekbe sírkert-szerűén koporsókat helyeztek. 30 62. Bécsi út 166. (Viktória, ill. Bohn téglagyár telkén.) Feltételezhető az eddig szórványosan előkerült régészeti emlékek alapján, hogy a római korban széles út vezetett itt a Farkastorki úttal párhu20 Kuzsinszky B. : Bud. Rég. XII (1937) 81. — Nagy L. : Bud. Rég. XII (1937) 272. 21 Nagy L. : Bud. Rég. XII (1937) 189 skk. — A Berend u. 12. sz. alatt 1956-ban ÉK-DNy-i tájolású téglasírt tártunk itt fel. A váz lába mellett sárga mázas korsó és szürke pohár volt. Vö. : Wellner I. : Bud. Rég. XX (1963) 542. 22 Nagy L. : Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában. Budapest, 1931. 6 skk. — Bud. Rég. XII (1937) 268. — Bud. Rég. XIII (1943) 352., 23. kép. 23 HampelJ. : Arch. Ért. 2 (1883) 122. — Bud. Rég. III (1891) 50 skk. — Kuzsinszky B. : Bud. Rég. V (1897) 139 skk. — Bud. Rég. VII (1900) 42. skk. — Bud. Rég. XII (1937) 82. 24 p arra gi Qy M ; Bud. Rég. XX (1963) 542. Ehhez a területhez csatlakozik a volt Leipziger Szeszgyár telke és raktárépületei, ahonnan már a múlt század óta állandóan kerülnek be sírleletek az Aquincumi Múzeumba. Vö. Arch. Ért. 1 (1868) 41, 65. — G. Havas S. : Bud. Rég. IV (1892) 18. — Kuzsinszky B. : Bud. Rég. V (1897) 159. — Nagy L. : Bud. Rég. XII (1937) 266. 25 Patay P. : Arch. Ért. 85 (1958) 203. — Parragi Gy. : Bud. Rég. XX (1963) 311. 26 Wellner I. : Bud. Rég. XIX (1959) 254., 15. kép. 27 B. Bónis É. : Bud. Rég. XIV (1945) 561. — Szilágyi J. : Bud. Rég. XVI (1955) 392. 28 Szilágyi J. : Bud. Rég. XIV (1945) 455. 29 Patay P. : Arch. Ért. 85 (1958) 203. 30 Lenkei M. : Bud. Rég. XVIII (1958) 535 skk., 1—10. kép. 59
