Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Aquincum a IV. században 55-77

II. KÉSŐ CSÁSZÁRKORI LELŐHELYEK AZ AQUINCUMI TÁBOR ÉS CANABAE TERÜLETÉN

5 (1—2. kép) 1—3. Fürdőosztályos lakóépületek a Kiscelli u. 10—12. sz. alatt, az észak-déli irányú főútvonal, illetve aquaeductus mellett. A kőépületek a II. század elejétől kezdve többszöri átépítésen mentek keresztül. A III—

IV. század fordulóján kősírládákban temetkeztek az épület mellett. A IV. század közepén tűzvész pusztította el a lakóépületeket, ezután már nem építették újjá, hanem romjai között, germán lakosság húzódott meg néhány évtizeden át. Majd a IV. század utolsó két évtizedében ezek is elhagyták az épületeket, melynek romjai közé ezután már csak sírokat helyeztek. 4. „Úttest, kemence és lakóház nyomok a canabae területén", a Lajos u. 169—171. sz. alatt. 5. „Hosszú egyenes falba beépített nagy, körösfalu építmény", a Lajos u. 164—168. sz. alatt. 6. „Három sor pilléres, nyitott csarnokos egy sor helyiséges építmény nyomai" a Lajos u. 179— 185. sz. alatt. 7. „Régebben feltárt, publikálatlan építmény az Árpád hídfő alatt, a Kulcsár—Naszád utca sarkán." A 4—7. sz. lelőhelyek a jelenlegi Árpád-híd budai hídfője mellett összefüggő római kori épületcsoporthoz tartozhatnak, amelynek északi és déli határán egy-egy széles kövezett kocsiút futott le itt nyugat felől a Duna-partra. Az épületcsoport a II. század elején épült, többször javították (mint az 1—3. sz. épületeket), utoljára a IV. század elején. A század harmincas éveiben azonban már elpusztulhattak, mert egy széles íves fal maradványai húzódnak az elplanírozott romok fölött, majd ennek déli külső oldalán a IV. század végére tehető többrétegű temetkezést figyeltek meg az ásatok.

6 8. „Sáncárok nyoma a Szőlő u. 58—66. sz. alatt", mellette csatorna és a IV. század végéről származó sírok húzódtak. 9. „Észak-déli irányú úttest és esetleges vastag fal nyomai." Az úttest mellett, mintegy száz méteres távolságra egymástól egy-egy középület maradványa a II—

IV. századra keltezhető építési periódusokkal, gazdag leletanyaggal, központi fűtéssel, többrétegű falfestéssel, stukkóval. Ä IV. század második felében az épületek romjai között is voltak sírok.

7 Lelőhely a Szőlő u. 8. sz. és 66. sz. valamint a Szőlőkert utcát összekötő névtelen kis utca. 10. „Kő, kavics, sóder rétegeződése a Szőlőkert u. 8. sz. alatt." A Kórház és Pacsirta utcában is rendszertelen elhelyezésben IV. század végére keltezhető sírokat találtak. 11—12. „Úttest nyomai és kelet-nyugati irányú kőfalas csatorna a Gyűrű utcában." A csatorna leágazásait beépítették a IV. században, néhány évtizeddel később azonban már ide is temetkeztek. 13. ^ Calvin u. 1. középkori kastély-romok mellett észak-déli irányú út nyomai, mellette az aquaeductus maradványai. Az úttest összefügghet az 1—3-nál megfigyelt kocsiúttal. 14. „Elágazás a főcsatornából a Flórián téri katonai fürdő felé." 14/a. „Elszigetelten fennmaradt vastag falcsonk a Pacsirta u. 20. számnál" ; vízvezeték maradványa a 17. számú ház előtt. 15—16. Kemence nyomok — „fűthető lakókunyhók", a Flórián tér 1., a Calvin u. 16., Polgár tér és Calvin u. sarkánál, a IV. század második feléből. 17. „A főcsatorna vonala megvan a Föld utcától kezdve kelet felé a Dunáig kisebb-nagyobb megszakításokkal"

8 a római uralom végéig használatban lehetett ez a csatorna az itt előkerült leletek tanúsága szerint. 18. „Vastag faldarab a Polgár tér 7. sz. alatt." Mellette „gazdagon berendezett, központi fűtéses, falfestménnyel díszített épület maradványai a II—

IV. századból". 5 Katalógusunkban az 1—46. számú lelőhelyeknél Szilágyi János megállapításait idézőjelbe tettük. Az említett lelőhelyekre vonatkozó irodalom összegezve a 3. és 4. jegyzetben megjelölt kiadványokban, ezekhez újabb ásatási megfigyelések esetében kiegészítéseket tettünk. Az aquincumi temetők topográfiáját Nagy Lajos állította össze: Bp. Tört. I. 358., legutóbb kiegészítésekkel Kába Melinda közölte: Bud. Rég. XIX (1959) 160 skk. Lelőhely kataszterében korhatározás nélkül összegezte az aquincumi sírokat és temetőket, ezek közül topográfiai térképünkön lehetőleg csak a IV. századra keltezhető emlékeket, lelőhelyeket soroltuk fel. 6 A 4—7. számú lelőhelyeknél feltehetően az aquincumi kikötő épületei, raktárhelyiségei húzódtak a II. századtól kezdve a IV. század közepéig. A területen 1962-ben perióduskutatást kezdtünk meg. 7 17.195 hrsz. lebontott ház helyén. 8 A főcsatorna COHVIIBRANT bélyeges téglákból készült, mint a Hajógyár-szigeti helytartói palota azonos méretű csatornahálózata, vö. Szilágyi J. : Bud. Rég. XVIII (1958) 65. és 57. j. Az aquincumi canabae közművesítése tehát a III. század elején történhetett. A főcsatorna a Flórián tér környékén többször irányt változtatott, nyilván korábban kialakult utcahálózathoz igazodott : épületek alatt sehol sem bújt át, hanem a főútvonalat követte. 57