Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Perióduskutatások az aquincumi polgárváros területén 9-54

és nagyobb tér, valamint dél felől e térre nyíló és kétségtelenül középülethez tartozó nagyobb osztatlan termek összessége az aquincumi Forum körzetét sejteti. A terület közvetlen környezete is hasonló útmutatásokkal szolgál. A császárszobor nemcsak a tér északi felének díszes lezárását jelentette. Mögötte, a jelenlegi Keled utca sávjában, újabb középület, templom kereshető. A szobortalapzat körül észlelt falmaradványok és az északi irányba vezető sokágú csatornahálózat árulkodik erről. A szomszédos Palaestra északi sávjában az Aquincumból ismert szobortalapzatok méreteit jóval meghaladó tömör kőépítményt tart számon a kutatás.

163 E falalapban a magunk részéről udvaros térbe épült római típusú kisebb szentély pódium-részének maradványát látnánk. A Szentendrei úti csatornázások alkalmával, a Palaestra vonalában mindenütt, hatalmas falak, továbbá aranyozott terrakotta díszek kerültek elő, és a nagyobb falmaradványok még a BHÉV pályateste alatt is folytatódtak.

164 A Palaestrának nevezett épület monumentális jellege tehát már az eddigi adatok világánál is kézenfekvő. Az épület kőlapos, déli udvarában találták még a múlt század végén azt a III. századi ólomkorongot

3 L , amely a dunai lovasistenségek kultuszának eddig egyetlen emléke a polgárvároslerületen.

165 Természetesen semmi köze ennek a fogadalmi tárgynak a thrák gladiátorokhoz vagy a Palaestrába képzelt birkózó ifjakhoz, mint azt az emlék publikálásakor felvetették. Az ilyen kis korongot akár hívő hordhatta talizmánként, akár fogadalma beváltásaként felajánlhatta valamelyik szentélynek.

166 Hogy ilyen szentélyt eddig még máshonnan nem ismerünk, annak az lehet a valószínű magyarázata, hogy a Dioskurok alakjaival összefonódott lovasistenségek más, elsősorban Iuppiter kultuszával társultak. Az említett aquincumi ólomkorongot ma még talán merészségnek tűnne fel a néhány méterrel északabbra fekvő és vele nagyjából egyidős pódiumtemplommal kapcsolatba hozni. Annyi azonban mindenesetre állítható, hogy a jelenlegi alaprajzi elrendezésben és belső kiképzésben Palaestra céljaira alkalmatlan épület területén Aquincum vallásos életének már eddig is olyan jelentős építészeti és tárgyi emlékei kerültek elő, amelyek a monumentális épületkomplexus egyes részeinek kultikus rendeltetését a III. században kétségtelenné teszik. Mind a Basilica, mindpedig a Palaestra jelenlegi, impozáns méretekben történt kiépülése az i. sz. II. század végén, II/III. század fordulóján történt és aligha választható el a polgárváros colonia-rangra. emelését követő nagyarányú városépítési periódustól.

167 A III. századtól kezdve mindkét épület a nagyobb terek és középületek, szentélyek és szobrok aquincumi keretben máshonnan nem ismert olyan gazdag együttesét állítja elénk, amely összefüggéseiben nézve egyedül csak az aquincumi Forum területén képzelhető el.

168 A régebbi szóhasználatban Basilica és Palaestra néven megjelölt és egyúttal szétválasztott épületek, terek és utcák a jövőben egymással szorosan összefüggő települési egységnek tekinthetők. A Forum-körzetet az ^4-utca osztja két nagyobb részre. A nyugati részen (Palaestra) kereshetők a III. századi Aquincum hivatalos állami és városi kultuszainak épületei és talán a város politikai és vallási életének központjait összekapcsoló Forum tere is. A Basilicának ismert épület területe, amely kelet felé a jelenlegi fasoros út alatt és annak szomszédságában húzódó épületmaradványokat is magába foglalja, az igazságszolgáltatás és a kereskedelmi tevékenység székhelyének számíthat, északi részében a nyitott csarnoktérrel vagy kisebb Forummal.

169 Az utóbbit kelet felől, részben a fasoros modern úttest alá húzódva, III. században épült taberna-sor zárta le.

170 Nagyon valószínű, hogy amikor a II. század végi nagyarányú átrendezés alkalmával a hárompilléres Basilica-számy sávjában megszüntették az üzletsorokat és műhelyeket, ez utóbbiak helyét valamivel keletebbre, a mai fasoros út sávjában jelölték ki. 163 Kuzsinszky : Bud. Rég. II (1890) 105 és 9. kép a)— Utolsó ízben említi Horler—Szilágyi: Bud. Műemlékei, II, 470 (Egy részét Sz. Póczy újból felásatta). *SiJL. föntebb, 162. jegyzetben adott irodalmat. ^i^Magy, T. : Bud. Tört. I, 431, további irodalommal. 166 V. ö. Tudor, D. : I cavalieri danubiani (Ephem. Dacorom. VII [1937], 336). 167 L. megjegyzéseimet a Bud. Műemlékei. II. 52. les A Palaestrára szorítkozva más érveléssel 1. Horler—Szilágyi : i.m. 456, 470. 169 A tartományi városokban nem ritka a városi központ hasonló elrendezése. L. pl. Augusta Rauriaca példáját. Stähelin, F. : Die Schweiz in römischer Zeit.

3 Basel, 1948, IL térkép. Gazdag összehasonlító anyag található J. Ch. Balty cikkében: Basilique et curie du forum de Glanum [Latomus, XXI (1962), 279—319 11.]. 170 Ennek déli szárnyát még 1947-ben felásták. Alaprajzát 1. pl. Bud. Műemlékei. II. 427. kép. (A taberna-sor északi folytatását 1962-ben találtuk meg.) 51