Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Perióduskutatások az aquincumi polgárváros területén 9-54

47. kép. 1—7: Keverő tégely és edénytöredékek az ólommázas edényeket készítő műhely anyagából. Kb. 1/1 1—7: Tiegel und Gefässbruchstücke aus dem Material einer Werkstatt, wo Bleiglasurgefässe hergestellt wurden. Etwa 1/1 a II. században szürkés árnyalatú. A vékonyabb falú fazekaknál és bögréknél sötétszürke, fekete. Az edények belseje mindig gyengébben kiégetett, mint a külső és a belső oldal, melyek vékony rétegként fogják közbül a belső agyagmagot. Az edények törésfelülete ezért réteges. A föntebbiekkel jellemezhető durva, szemcsés anyagú házikerámia sima falú és fésüsdíszű változataiban megtalálható Pannónia minden kora császárkori telepének és temetőjének anyagában. Széles körű elterjedésére a hazai kutatás már ismételten rámutatott.

138 A szomszédos osztrák kutatás is behatóan foglalkozott a durva császárkori edények technikájával.

139 A kerámia állandó kísérője a durvább vagy finomabb fésűs dísz, amelyhez nagyon gyakran körömmel vagy pálcikával bemélyített díszítés párosul. A körömcsípéses-fésűs díszű urnák, fazekak különösen a Fejér megyei telepek és tumulusok anyagára jellemzőek, de ugyanakkor délebbre, pl. a bicsérdi telepen is megtalálhatók.

140 A II. század végéig követhetők Albertfalván és a Szőnysörházkerti temető anyagában.

141 A steierországi Gleisdorfban kelta technikával, forgókerékkel benyomott négyszögű pontsorok helyettesítették a kelet-pannóniai fésüsdíszű edények felületén gyakori körömnyomásos díszítést.

142 Gleisdorfban ezzel párhuzamosan, többnyire a ferdén kihajló peremű konyhaedényeken, a bemélyített hullámvonal és fésűs dísz együttes alkalmazása is gyakori,

143 amit valamivel később a nyugatpannóniai urnák főként Savaria és Scarabantia körzetében elterjedt csoportján találunk meg.

144 Aquincum körzetében mindkét utóbb említett díszítő elem a helyi, késő La Tene-edényművességben gyökerezik^A XI. ker. Kemenes utcai, a Rudas fürdő mellett feltárt eraviszkusz vermek és lakógödrök,

145 138 Barkóczi—Bónis : Adony. 150 sk. — Barkóczi : FA. i. k. 72, 74. Bonis É. Stridóvár (Strigova) területéről mutat be hasonló anyagot („Mesterjegyes urnák egy délnyugat-pannóniai fazekasműhelyből") [FA XIV (1962), 23 sk.] 139 Schmid, W. : i. m., 74 sk. — Schörgendorfer : Keramik, 107 sk. — Mossier : i. m. 558 sk. 140 L. föntebb, a 138. jegyzetben id. irodalmat. 141 Nagy, T. : Ant. Hung. Ill, 151. — Barkóczi—Bónis : Adony. i.h. 142 Schmid, W. : i. m. 79 h. 39. kép. 143 Schmid, W. : i. m. 82—83hh., 40, 43—45. kép. 144 Bónis : Edényművesség. IV. t., 1—3. Xjj^ Sz. Póczy : Arch. Ért. 85 (1959) 63 sk., 3—4. kép. 46