Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Gerő Győző: Adatok a budavári Szent Mihály-kápolna topográfiájához 389-393

Schulek az említett területen, a Halászbástya építése alkalmával feltárásokat is végzett.

11 A Mátyástemplom környékének rendezési tervében a területről csak igen röviden emlékszik meg és az itt feltárt épületet, mint „kazamatát" említi. Mint a továbbiakból kitűnik, a Schulek által kazamatának vélt helyiség nem más, mint a Szent Mihály-kápolna altemploma. Felhasználására több javaslatot tesz, melyek között a lapidárium is szerepel. Ezek után a már ismertetett Matthey-helyszínrajz e terepszakaszának birtokában a Halászbástya déli traktusa alatti várfal-szakaszon terepbejárást végeztünk, amelynek eredményéről az alábbiakban számolunk be: A Halászbástya déli főlépcsője alatt a mai északi bástyafal és az észak-déli irányban húzódó sziklafal találkozásánál egy szépen faragott nagyméretű kváderekből épült csonka támpillért találtunk. E támpillér a bástya északi oldalfalához támaszkodik, amelyet ma az alsó szakaszán új kváderkő, felső részén pedig téglaköpeny burkol. A Schulek által ily módon kialakított homlokzaton mintegy 3 m magasságban félköríves záródású kicsiny bejárati nyílás látható. A támpillér helyzetét tekintve a hozzátartozó épületet, illetve annak belső terét e bejárat mögött kell keresnünk. Az újonnan kialakított bejárat arra engedett következtetni, hogy az építés kapcsán felszínre került középkori épületmaradványt, valamilyen formában maga Schulek is fenn akarta tartani. Erre vonatkozóan már korábban is említést tettünk a „kazamata"-val kapcsolatosan. A bejáraton áthaladva zúzott kőből falazott, első látásra téglalap alakú helyiségbe jutunk. A helyiség kelet-nyugati irányú, a keleti végében a nyolcszög három oldalával képzett lezárással. Ez a lezárás csak a délkeleti saroknál észlelhető, mivel az északkeleti sarokban a Halászbástya déli tornyának a Schulek által épített téglaalapja áll. A déli falban és az apszis délkeleti oldalfalában egy-egy ablaknyílásnak ugyancsak zúzott kövekből elfalazott nyomát figyelhetjük meg. A nyugati zárófal északi felének felső szakaszán egy elfalazott téglából épített néhány lépcsőfoka, valamint egy gótikus ablaknyílás kőkeretének „in situ" könyöklőpárkánya és részben elfalazott nyílása látható. Az északi zárófalban a jelenlegi bejárati nyílás és a homlokzaton látható támpillér közötti szakaszon egy lőrést találunk, részben elfalazva. Ezt azonban a feltöltés egy darabon elfedi. Az apszis keleti falából és a nyugati zárófalból azokkal szervesen egybeépült egy-egy félpillér ugrik ki, sarkaikon armírozással. A középen álló pillér sarkai ugyancsak armírozottak. A rajtuk nyugvó monumentális két heveder szépen faragott kváderekből készült és csúcsíves kialakítású (2. kép). A helyiség boltozatáról még nem volt teljes mértékben megállapítható, hogy az egészében barokk eredetű-e, avagy egy részét Schulek készítette-e. Igen valószínű, hogy a boltozat egy része barokk kori. Az eredeti belső szint jelenleg nem volt meghatározható, mivel a bejárat küszöbétől számítva mintegy 2 m magasságban törmelékes betöltés húzódik. A támpillér mellett, attól kissé nyugatra a lépcső alatt húzódó sziklafal fölötti homlokzaton ugyancsak van egy Schulek által kialakított félköríves bejárat, amely mögött a kápolna külső, homlokzati falának folytatása látható. Az itt elmondottakat, illetőleg a tárgyalt középkori épületrész jelenlegi alaprajzát egybevetve a Mattheyféle helyszínrajz e területen jelzett alaprajzával, megállapíthatjuk, hogy az minden kétséget kizáróan azonos objektum és nem más, mint a XV. századi oklevelekben szereplő Szent Mihály-kápolna altemploma, helyesebben csontháza.

12 11 A feltárások nem kifejezetten régészeti jellegűek voltak, hanem a halászbástya építésével kapcsolatosak. 13 A Szt. Mihály-kápolna nyugati bejárata és déli fala a Szt. István-szobortól északra a „Vezérek lépcsője" mellett a szobor körüli térre esik. A továbbiakban célszerű lenne az altemplom, illetőleg a csontház feltárása és abban egy kőtár létesítése, melyben a múzeum gazdag középkori sírkőanyagát lehetne bemutatni. 392