Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Zolnay László: A középkori budavári Szent László- és Szent Mihály-kápolna : adatok a Nagyboldogasszony-templom déli oldalkápolnáinak történetéhez 375-388

5. kép. A Tárnok utca 9—11. sz. házak környéke 1730-ban. Johann Matthey felmérése A nyíllal megjelölt épület az 1730 körül épített Szent Borbála-lőportár. Feltehető, hogy a lőportár építésekor elbontott — s az ezen az alaprajzon még jelzett — épületmaradványok a Szent László-kápolna maradványai Les environs, en 1730, des maisons 9—11, rue Tárnok. Relevé de plan de Johann Matthey L'édifice marqué d'une flèche est la soute aux poudres Sainte Barbe, construite vers 1730. On suppose que les restes, d'édifices démolis lors de la construction de la soute aux poudres — sur le plan présent encore marqués — soient les. ruines de la chapelle Saint Ladislas Azt, hogy az Ernusth-kápolna szintén oldalkápolna volt, minden más meggondolásnál erősebben az bizonyítja, hogy — az Ulving alapította Szent László-kápolnával ellentétben — e kápolnának egyházi szolgálatát nem önálló egyházi testület látta el, hanem a Nagyboldogasszony-templom plébánosa és annak káplánjai. Az Ernusth-kápolnát éppúgy a Nagyboldogasszony-templom épületét gondozó Krisztus teste templomcéh őrizte, mint ahogyan ez a konfraternitás gondoskodott a templom északi oldalán emelt Garaiféle kápolna fenntartásáról is.

56 Az építészetileg és egyházjogilag — a Nagyboldogasszony-templomtól — különálló Szent László-kápolnának számos rectorat és káplánját ismerjük. Az Ernusth-kápolnának egyetlen papját sem. Ezek a meggondolások elvágják a következtetéseknek útját, amelyek szerint a Fontana-jelezte rom az Ernusth-kápolna lehetne, s a Szent László-kápolnában a Nagyboldogasszony-templom egyik oldalkápolnáját kereshetnők. Fogalomtisztázási kísérletünk csak akkor szolgálhat régészeti és történeti útmutatással, ha adatainkat Összevetjük a Nagyboldogasszony-templom átépítés előtti archeológiájával, s a főtemplomról szóló — eléggé gazdag — irodalommal. A főtemplom múlt századi lebontásakor Schulek Frigyes a templom déli oldalán a következő épülettoldalékokat találta : 1. A főtemplom déli oldalának 4. boltszakaszához egy igen kis méretű, 4,5x5 méter bel világú oldalkápolna ízült. Ez a kápolna úgy épült, hogy takarta a főtemplom régebbi, déli—keleti oldalkapuját s azt a használatból kikapcsolta. 2. Ehhez a — 4. boltszakaszhoz ízülő — oldalkápolnához dél felől egy falcsonk csatlakozott. A falcsonkot Schulek XIV. századinak vélte. Csemegi feltételezte, hogy a falcsonk egy további oldalkápolna maradványa. 56 O. L. Dl. 15.670. 384