Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Zolnay László: A középkori budavári Szent László- és Szent Mihály-kápolna : adatok a Nagyboldogasszony-templom déli oldalkápolnáinak történetéhez 375-388

3. kép. A budavári főtemplom mai környéke 1. A főtemplom 2. A Szent Mihály-kápolna altemploma 3. A Szent László-kápolna valószínű helye Les environs d'aujourd'hui de la cathédrale de Budavár 1. La cathédrale 2. La crypte de la chapelle Saint Michel 3. L'emplacement probable de la chapelle Saint Ladislas A Háromkirályok kápolnája, 1402 — 1406 1433-ban — de Paradiso János oltármester elhaltával — Teschin-i Baran Miklós, boroszlói presbiter a budai Nagyboldogasszony-egyház Háromkirályokról nevezett kápolnájának rectorátusát kéri. (A kápolna megjelölése : capella sanctorum trium regum ecclesie parochialis beaté Marie Virginis Budensis... per quondam Johannem Ellenpeck oppidanum Budensem... constructa.)

50 A kápolna alapítójáról, az 1433 előtt elhalt Ellenpeck Jánosról megállapítható, hogy 1402-ben budai polgár volt, 1406-ban pedig, mint a budavári Nagyboldogasszony-egyház gondnoka (vitricus) a főtemplom egyik buda-alvárosi házát adta bérbe.

51 1469ben Budai Lőrinc, a budai Nagyboldogasszony-egyházban alapított Három szent király-kápolna rectora (rector capelle sanctorum trium regum in ecclesia beaté Marie virginis in dicta Buda fundate) oklevelet bocsát ki.

52 1517-ben Nyasi Demeter santorini püspök — 1504 és 1525 között esztergomi kanonok, érseki vikárius —, Komári Kovács Lászlót a budai Nagyboldogasszony-templom jobb oldalán álló Háromkirályokkápolnájában szenteli pappá. (... in capella sanctorum trium regum, que est collateralis ad latus dexterum ecclesie Beate Marie Virginis Budensis.)

53 A Szent László-kápolna és a Háromkirályok-kápolnájának okleveles említései s az alapítók személyének különbözősége eldönti azt, hogy itt két különféle kápolnáról van szó, s a kettő egymással össze nem téveszthető. Ellenpeck Jánosnak szabatosan meghatározott életideje, 1402—1406 között s 1433 előtt bekövetkezett halála, a kápolnaalapítás idejét is meghatározza. Az, hogy a főtemplomnak gondnoka volt, egymaga is valószínűsíti azt, hogy ha kápolnát emelt, a gondozásában állt főtemplomot gazdagította azzal. A Szűz Mária mennybemenetelére szentelt oldalkápolna. 1476 1476-ban Csáktornyai Ernusth János, Szlavónia bánja, végrendeletében meghagyja azt, hogy az általa a budavári Nagyboldogasszony-templom temetőjében emelt kápolnában temessék el. Elrendeli, hogy a végrendelet idejére már felépült kápolnát Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szenteljék fel. A donátor a kápolnát egyházi szerelvényekkel is ellátta; ezeket a Nagyboldogasszony-templom Krisztus testéről nevezett konfraternitásra, a templomcéhre bízta. A kegyszerek az új kápolna sekrestyéjében őrzendők. Ernusth azt is meghagyja, hogy a kápolna miséit a Nagyboldogasszony-egyház plébánosa s annak káplánjai tartsák. Sírkápolnájára a végrendeletben 4700 forintot hagy. Ebből az összegből a végrendelet végrehajtói — köztük Ilkusch Márton, a főtemplom plébánosa — ötven forintot a főtemplom házainak javítására kell, hogy fordítsanak. Meghagyja, hogy ekkorára már a temetőbe vitt márványlapra címerét vésessék, s gondoskodik arról is, hogy megfaragtassák a kápolna oltárasztalát, s a kápolna számára falkárpitokat, térítőket vásároljanak. Az Ernusth-végrendeletnek építészettörténeti érdekessége az, hogy száz aranyforintot hagy a Nagyboldogasszony-temlplom új tornyának építésére is.

54 50 Mon. rom. epp. Vespr. III. kötet, 85. 51 Zsigmondkori oklevéltár, II. kötet, 1882. és 5025. szám. 52 Tanulmányok Bpest múltjából, IV. évf. 66. (Gárdonyi). — Budai Lőrinc 1453-ban esztergom—szentgyörgymezei kanonok volt. L. : Kollányi i. m. 53 Mon. rom. epp. Vespr. IV. kötet, 247—248. — Kollányi i. m. 124. 54 Zala vármegye története. Oklevéltár, II. kötet, Budapest, 1890. 605. Madzsar Imre : Ernusth János háza Budán. Századok, 1918. évf. 59. Entz i. m. Művészettörténeti Értesítő, 1953. évf. 171. 382