Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Kaba Melinda: Az aquincumi cella trichora újabb helyreállítása 337-343

KÁBA MELINDA AZ AQUINCUMI CELLA TRICHORA UJABB HELYREÁLLÍTÁSA Óbudán a III. kerület Raktár utca és Körte utca sarkán (1. kép) városi házak alapozási munkái során 1927—1930 között tárta fel Nagy Lajos az ókori katonavároshoz tartozó néhány épület részletét és az Aquincumban egyedül álló cella trichorát.

1 A falmaradványok kutatása I—

VII periódust igazolt (2. kép). A mellékletek az i. sz. II—

IV. századig tartó megszakítás nélküli élet bizonyítékai.

2 A nemzetközi viszonylatban is jelentős rommaradványt feltárása után konzerválták és bekerítették. Sajnos a háború pusztítása e helyen sem maradt nyom nélkül és a terület gazzal benőtt romhalmazzá vált. A Fővárosi Műemléki Felügyelőség Pfannl Egon építészmérnököt bízta meg az újbóli műemléki helyreállítás megtervezésével. 1961-ben A. Czétényi Piroska építészmérnök műszaki ellenőrzése mellett kivitelezésre került a munka, és így újból méltó megjelenítésben tárul az érdeklődők elé az antik város egy része.

3 A helyreállítási munkát régészeti kutatás előzte meg, majd állandó megfigyelés kísérte. A cella trichora belsejében húztunk egy K—Ny-i irányú kutatóárkot a padozat tisztázása céljából. Sajnos nem találtuk még nyomokban sem, viszont „in situ" rögzíthettük az épület ÉNy-i külső oldalán a Nagy Lajos által jelölt padozat részt. Az 1930. évi első konzerválás alkalmával közvetlenül a római kori kősor-maradványokra falazták fel a kiegészítést szolgáló modern falmagasítást hasonló színű kőből de keskenyebbre és a rómaitól eltérő technikával. Ez a felső réteg általában nagy részben megsérült, elpusztult és gyom nőtte be. Az új helyreállítás során a régi kiegészítést szolgáló kősorokat eltávolították (3. kép). Ekkor vált szabaddá ismét a római kori alapozás. Nagy részét még az 1930. évi feltáráskor készült eredeti fényképfelvételekkel sikerült azonosítani. Ezekre a maradványokra elválasztó rétegként vörös színű padlóburkoló téglasort helyeztek (4. kép). Majd a különböző periódusokhoz tartozó római kori épületek falmaradványaira más-más színű és az időrendi fokozatnak megfelelő magasságú kiegészítést alkalmaztak. A falkoronát kétféle módon képezték: a lakóépületek falait bogárhátúra falazták, míg a cella trichoráét, megkülönböztetésül — pókháló mintába rakott kőlapokból készítették. A felfalazás 0,45 m—1,20 m magasságban történt (5—6. kép). Az 1961. évi régészeti megfigyelés során néhány ponton sikerült kiegészíteni Nagy Lajos alaprajzát (7. kép). így a cella trichora ÉNy-i sarkánál az eredeti felvételi rajzon (2. kép) szaggatott vonallal jelzett részen a IV. és V. periódus falbekötését, illetve a falfolytatást megtaláltuk. Megállapítható, hogy ez a rész 1930-ban nem került feltárásra. Némi változás tapasztalható az V. periódusú fal folyamatos vonallal rajzolt részén is. A 7. számú képen az „A"-val jelölt helyen megtaláltuk a fal eredeti vakolatát (8. kép), valamint egy terrazzóval burkolt csatornaszakaszt (9. kép). — A „B" jelű területen ugyancsak „in situ" került felszínre vakolatdarab, padlónívót jelölő hajlattal. Az új kiegészítés során itt a vakolat-részlet mellé kötőanyag nélkül falazták a köveket, hogy a vakolat ne sérüljön meg, és bármikor hozzáférhetővé váljon. A „C" jelzésű helyen a római vakolat és a mélyen húzódó csatornaburkolatnak a vízelvezetését, valamint fagy elleni védelmét homokterítésre rakott padlásburkoló téglával oldották meg. A „D" jelölésű csatornaszakaszt ugyanígy burkolták. 1 Nagy L. : Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában. Budapest, 1931. 2 Nagy L. : i. m. 9. 3 Ezúton is köszönetet mondok A. Czétényi Piroskának, hogy a műemléki helyreállításról készült alaprajzával, fényképfelvételeivel és műszaki megfigyeléseivel részemre segítséget nyújtott. — A műemléki helyreállítás ismertetése : A. Czétényi Piroska: A Raktár utcai cella trichora helyreállítása. Műemlékvédelem. 1962. 4. 212. 22 Budapest régiségei 337