Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai 1960-1961-ben 295-336

minden valószínűség szerint a XVIII. század folyamán történt erődítési munkálatok alkalmával épült. Az említett külső bástyafal építésekor falazták be a ház nyugatra néző, kőkeretes, lőrésszerű ablaknyílásait is. Ezt támasztja alá a feltárás alkalmával előkerült elfalazott ablaknyílás. Gerő Győző I. ker. Kapisztrán tér — Petermann bíró utca — Bécsikapu tér (Várfok utca) és Dísz tér. A Vár csatornahálózatának felújítása során több összekötő, új csatornaszakasz lefektetésére került sor. Ezek kapcsán a fenti területen értékes régészeti megfigyeléseket tehettünk 1961. jan. 1—aug. 30. között. Az Úri utcai csatornaszakasz a Dárda utcáig húzódott. A csatorna az Úri utca 41—51. szám közötti részen 80—90 cm mélységben kavicsos utat vágott át. Az út 8—15 cm vastagságú. Alatta apró köves sötétbarna erdei földréteg húzódott a sziklafelszín tetején. Kapisztrán tér. A csatornaárok a teret K—Ny-i irányban, a tér déli oldalán haladva metszette át. A munka során az árokban ugyancsak K—Ny-i irányban futó, agyagba döngölt dunai kavicsos középkori utat figyeltünk meg 80 cm—1 m mélységben. Az út a barna erdei humuszon, illetve a szikla felszínen helyezkedik el. A szikla felszín az árok Ny-i végében (az Úri utca betorkolása körül) a jelenlegi járószint alatt 30—50 cm közötti mélységben van. A sziklaszint az árok K-i végében (Országház utca betorkolása körül) 1,50—2 m körül van. A szikla felszín hullámzása mellett hosszanti irányú, É—D-i szikla bevágásokat figyeltünk meg, melyek középkori anyaggal kerültek betöltésre (XIII—

XIV.). A szikla felszín É-i irányba is emelkedést mutat a tér ÉNy-i sarka felé. A megfigyelést a XVIII. századi térképek domborzati viszonyai is igazolják. A betöltésben a kerámia és építészeti töredékek mellett sok állatcsont került elő. Az árok középső szakaszában egy újkori (barokk téglákból) épített aknaszerű, kör alakú szellőzőt ( ?) találtunk. A szellőző nem vezetett ki a jelenlegi felszínre és épület törmelékkel töltötték be. A déli irányban kiszélesedő aknát sárga sóderréteg vette körül. Ettől Ny-ra török anyaggal datálható égett és kormos folt mutatkozott. Felette sok vastöredék került elő, amelyek szintén égési nyomokat mutatnak (20. kép). A szellőzőtől K-re egy sziklaüreg betöltéséből XIV—

XVI. századi kívül festett edény, mázas fazekak és XVII. századi kínai porcelán csésze töredékei kerültek elő. Petermann bíró utca. Az úttest közepén haladó K—Ny-i irányú árokban a mai felszín alatt a Bécsikapu tér felé emelkedő sziklaszint mutatkozott (70—40 cm mélység között). A szikla az árok É-i oldalában húzódott és É felé is emelkedést mutatott. Az árok D-i oldalán a sziklaszintben mállott felületű teknők és éles hasított szélű levágások mutatkoztak. A Petermann bíró utca 2. Ny-i végénél éles felületű, jó minőségű édesvízi mészkő sziklában éles, hasított felületeket figyeltünk meg. A kitisztításnál a tömbbe 5—10 cm mélységig behúzódó vízszintes bevágást találtunk, amely csak kőkitermelésnél keletkezhetett. A szikla tetején agyagba ágyazott dunai kavicsos középkori utat figyeltünk meg. Az út valószínűleg a Kapisztrán téren megfigyelt azonos jellegű úthoz kapcsolódik (21—24. kép). Az út alatt a sziklaüregekben XIII. századi hazai és 40%-ban ausztriai házi kerámia anyagot találtunk, sok csont és kevés épülettörmelék (falazó tégla, habarcs darabok, patics) kíséretében. Bécsikapu tér. A téren folytatták a K—Ny-i irányú árkot, melyből a Bécsikapu tér 5—6., 7. szám felé bekötő É—D-i csatornaárkot húztak. Ebben a bekötőcsatornában a 7. számú épület É-i sarka előtt egy téglával felfalazott (a nyílás szájánál 1944-es törmelék), sziklába vágott nyílást, kutat (?) találtunk. Az aknát a mélyítésnél a 7. számú ház homlokzata elé kiugró, dongaboltozatos feltöltött pince köti az épülethez. Ezen a szakaszon a sziklafelszín 30—80 cm mélység között hullámzott. Az utat ezen a szakaszon nem tudtuk meghatározni. Az árok K—Ny-i irányú szakaszában az 1—3. számú épület kapu tengelyében volt a sziklaszint a legmagasabb. Ettől K-re a sziklában két nagyobb É—D-i irányú, betöltött sziklabevágást figyeltünk meg. A betöltésből XIII. századi cserép-, állati csont- és paticsdarabok kerültek elő. A betöltés mélységét az árok fenekénél, 4 m alatt sem értük el. Az árok Bécsi kapu alatt áthaladó szakaszában a középkori falmaradványok nem mutatkoztak. A kapun kívül eső szakasznál az árokban 50—60 cm vastag réteg alatt sárga márgás réteg húzódik. A csatornaszakasz Sziklai S. utcai torkolatától É-ra K—Ny-i irányú kőfalat (felszíne a mai felszín alatt 30 cm-re), és az árok K-i metszetében É—D-i irányú kőfalat találtunk, 2 m mélységben. A falak közötti szakaszból XIV. századi padlótéglát, és keskeny középkori falazó téglát szedtünk ki. A Szabó I. utcai betorkollással szembe eső szakasznál 120—150 cm mélységben kultúrréteg húzódik, török és középkori anyaggal. Az árkot átszelő útszint itt is mutatkozott. Esetleg a középkori várfal és Tótfalva maradványai. Dísz tér. A Fehérvári kaputól K-re eső árokszakaszban az árkot É—D-i irányba átmetsző barokk téglás boltozat húzódott (csatorna). 314