Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai 1960-1961-ben 295-336

X-Fl ker. Szentendrei út 91. sz. kertjében 1961. ápr. 17-én árokásásnál egy K—Ny-i irányú római kori falat találtak. Leletmentés során 3,65 m hosszúságban tártuk fel, de kiszedett nyoma tovább folytatódott Ny felé. /III. ker. Meggyfa utca. 1961. aug. 21-től nov. 30-ig a Fővárosi Tanács támogatásával folytattuk az előző években talált mozaikpadlós épületcsoport feltárását. Nagyrészt tisztáztuk az I. sz. épület alaprajzát és 3 építési periódusát. A keleti szárnyon, egy újabb helyiség feltárásával megkaptuk a keleti zárófalat. Ettől ÉK-re újabb fűtőcsatornás, terrazó-padlós helyiség mutatkozik. A nyugati szárnyon újabb fűtőcsatorna és terrazó-padló maradványokat találtunk. Az épület szélénél egy É-ÉNy felé lejtő, kifalazott és kőlapokkal fedett csatorna húzódik, közvetlenül mellette pedig egy 1 helyiségből álló, kis, négyzetes építményt ástunk ki. Helyenként padlószintje és vakolata is megvan. Tovább Ny-ra egy É-ÉNy— —D-DK irányú, elágazás nélküli fal húzódik. Valószínűleg kerítés volt. Vele párhuzamosan egy újabb tegulás fenekű, kőlapokkal fedett csatornát találtunk, mellette egy gyengébben alapozott, sóderos úttest húzódik. A tervezett romkert ÉNy szélén, egy K—Ny irányú fal tövében igen sok falfestmény és stukkópárkány töredéket találtunk. Az ásatás során két, nagy kőtömbökből, egy kőlapokból és három tegulákból összeállított, bolygatott sírt tártunk fel. A leletanyag ezenkívül nagy mennyiségű II—

III. századi kerámia és üvegedény töredék volt- Wellner István ^ril. ker. A Szél utca 33. számú ház kertjében római kori falmaradványra és terrazzó-padlóra találtak. A fal É—D-i irányban húzódott. Valószínűleg lakóház maradványai a canabae területén. Parragi Györgyi *A. 11. ker. Berend utca és Veder utca sarkán 1960. február-március folyamán lakóház építésénél apszisos záródású, terrazzó-padlós épület maradványa került elő. Hossza kb. 8 m, szélessége kb. 5,5 m. Egyetlen helyiségből állott ; lehetséges, hogy ókeresztény kápolna volt. Bejárata az északi fal nyugati végénél feküdt. Az apszis DK felé néz, padlószintje 9 cm-rel magasabb, mint a hajóé. A telek Veder utcai oldalán egy tegulákból összerakott sír került elő. A nyújtott váz mellett terra sigillata tálkában ezüstözött fibula volt. Az apszisos építménytől nyugatra egy hordóbéléses római kori kutat találtunk. A hordó 23 db dongából volt összeállítva, csak alsó negyede maradt meg, ameddig a víz ért. ^A I I. ker. Berend utcában a 2/

VI. épület alapozásánál 2,90 X 2,90 m belvilágú római kori építmény került felszínre. A rendkívül erős fal 1,10 m vastag, és cölöpökre van alapozva. Valószínűleg őrtorony volt. Közelében egy ÉNy—DK irányú, többszörösen megújított római kori úttest húzódik. x. -"III. ker. Óbudai Gázgyár területén 1960. márc. 8—9-én földmunkáknál 2 római kori sír, és tőlük függetlenül egy cserépkorsó és két üveg balsamárium került elő. Az első sír tegulákból volt összeállítva. A nyújtott váz kezén 2, rézdrótból készült gyűrű, mellette egy Septimius Severus érem volt. A második sír bolygatott, egy kisbronz melléklettel. III. ker. Miklós tér déli részén 1960. máj. 11-én gázcsőfektetésnél egy kb. K—Ny-i irányú római fal került elő, É-i elágazással. Mellette kevés kerámia és falfestmény töredék volt. Wellner István XI. ker. Albertfalva. Canabae. Az öntödei Formázó Anyagok Gyára (korábban: Homokelőkészítő V.) területén az építkezést megelőző régészeti feltárást 1961-ben is folytattuk a tábortól É-ra haladó limes út Ny-i oldalán.

5 Az átkutatott terület az 1960-ban feltárt területsáv K-i szomszédságában húzódik, a gyár osztályozó tornyától D-re. A jelenlegi felszín alatt átlagosan —45—50 cm mélységben erősen lepusztult II. századi kőépület maradványait találtuk. A kőépület D-i része késő Flavius kori beásás elplanírozott betöltésére épült. A beásás aljáról Domitianus kori sigillata tál (Drag. 37-es forma) és finoman iszapolt, vékony falú sárgás színű edény oldaltöredékeit szedtük fel. A kőépület DNy-i szomszédságában kutat találtunk. Alján nagyszemű Dunakavicsból álló réteg húzódott —5 m szinten. A kút betöltéséből jó fenntartású vasbárd (securis), fenekéről pedig fényezett szürke tál darabjai kerültek elő. A kutat a II. században ásták. A kúthoz K-felől széles lapos teknő csatlakozott, amely egyúttal vízelvezetésre is szolgált. Betöltéséből sok edénytöredék, állatcsont (köztük egy teljes kutyacsontváz) jött elő. 5 Nagy T. : Bud. Rég. XIX (1959) 251. — Arch. Ért. 88 (1961) 287—288. 303