Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai 1960-1961-ben 295-336

edény-kultúrájúnak, hét korai urnasíros kultúrájúnak bizonyult. A gázcsőárok a sírok elhelyezkedéséből következtetve nagyobb kiterjedésű temetőt vághatott át. A Vali típusú kerámialeletek közül említésre méltó egy emberi láb alakú tál és két db bronzszegekkel díszített urna. Bronzanyagot egy hagymafejes tű kivételével a leletmentés különben nem eredményezett. A Vízművek üdülőjének kertjében november folyamán ásott gázcsőárok-szakaszba eső 12 gödörrész megfigyelése és a leletanyag szétválasztása során korhatározó anyagot csak a VI—

VIII. és a XI. gödörrészben találtunk. A VI. és VII. gödörrészben egy hombár alakú raktárverem jellegzetes La Tène D kerámiát tartalmazott, a VI I-ben ezenkívül fonott házfalra utaló paticstöredék és nagy mennyiségű faszén került elő. Fontos anyagot szolgáltatott a VIII. sz. gödörrész, amelyből állatfejes ún. „holdidól" töredékeket emeltünk ki, zömében jellegzetes urnasíros kultúrájú és néhány bronzkori edény kíséretében. A többi gödör kevés és túlnyomórészt atipikus leletanyaga szintén koravaskori volt, bronzkorival vegyülve. Egyedül a Xl.-ből emeltünk ki péceli (bádeni) kultúrájú edénytöredékeket. A tanácsi üdülő területén ásott gázcsőárokszakasz csupán a jelentkező gödörrészek hevenyészett rögzítésére és a munka közben kidobott leletanyag nem mindig hiteles szétválasztására adott módot. Itt hat gödörrészt, ill. lelőhelyet különböztethettünk meg. A leletanyag szintén vegyesen bronzkori és koravaskori kerámia. Korongolt La Tène D edénytöredékeket csak a IV. sz. hombár alakú gödörrészben találtunk. Egyáltalában nem volt lehetőség a gázcsőárok oldalában és fenekén jelentkező gödörrészek rögzítésére és leletanyaguk megnyugtató szétválasztására a Vöröshadsereg útja nyugati oldalán levő szántóföld területén. Az október 6-án és 7-én végzett gyors árokásó munka csak arra adott módot, hogy itt is megállapítsuk számos gödör beásásának foltját, és összeszedjük a munkások által kidobott leletanyagot. Összetétele nagyjából a Tanácsi és a Vízmű-üdülő telepanyagával azonos, ami azt bizonyítja, hogy a Kossuth üdülőparton fekvő, hosszú időn át lakott teleprész a Vöröshadsereg útjának nyugati oldalára is kiterjedt. A leletmentő munka szempontjából azonos volt a helyzet a Pünkösdfürdővel szemben vonuló gázcsőároknak azon a szakaszán, melynek különösen a Színész-üdülő bejárata előtt húzódó részéből későneolitkori anyag került elő. E teleprész minden valószínűség szerint tartozéka annak a jelentős kőkori telepnek, amelyen 1932-ben Tompa és Müller ásatott. Jellemző a Vízmű-üdülő területén levő őskori teleprész gazdag és változatos anyagára az a csak nagy vonásokban lokalizálható, fiatalabb kőkori lelet-komplexum, amelyet dec. 5-én a gázcsőárok keleti Duna felőli végében árokszélesítés közben kidobott földből gyűjtött a múzeum: csiszolt kőbaltatöredék, agancsból készült nyél, egy dörzsölőkő, 24 db gúla alakú szövőszéknehezék, nagyméretű átfúrt agyagkúp és egy „halsütőtál" töredéke. III. ker. Békásmegyer. Vöröshadsereg útja. Az út nyugati oldalán, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, a Budapesti Cementipari Vállalat és a Bádogárugyár üdülőjével szemben fekvő területen, valamint a Bp. Mezőgazdasági Gépgyári üdülő gondnoki lakásának északi oldalán, 1961. szept. 15-től november 17-ig végeztünk rendszeres ásatást. A terv-ásatás célja e területen — az út burkolata alatt — 1960-ban előkerült kora-bronzkori és urnasíros kultúrájú temető rendszeres feltárása, ill. első fázisaként észak—déli irányú kiterjedésének megállapítása volt. A feltárás az 1960. évi leletmentés árokszakaszának hosszában, azzal párhuzamosan ásott 2,5 m széles blokksorban 37 sírt hozott felszínre. Közülük 14 bronzkorinak, 23 kora vaskorinak bizonyult. A bronzkori sírok közül sikerült egy zónás díszű, korai harangedény kultúrájú sírt feltárni. A többi e kultúra következő szakaszának kerámiáját tartalmazta, nem egy esetben csuklóvédő lemezek kíséretében. Az urnasíros kultúrájú kora vaskori sírok tartalma némileg eltérő képet mutatott a békásmegyeri lelőhelyeken eddig előkerült Vali típusú kerámiától. Ismét előkerültek olyan sírok, amelyek edény-anyagára a bronzszögekkel való díszítés és az emberi láb alak a jellemző. Az 1960. évi leletmentés anyagához viszonyítva ezúttal több volt a bronzmelléklet: gomb, karika, függő, tű stb. Az egyik sírból füles bronzcsészét emeltünk ki, és ugyanennek a sírnak mellékleteként egy arany függőt. Különösen figyelemre méltó eredménynek tekinthető a temető agyagból formált kultikus jellegű aprólelet anyaga: több, nyéllel rendelkező küllős kerék, plasztikus tüske formájú sugarakkal díszített korong, hosszúkás kanálforma stb. E leletek zöme egyetlen nagy urnában volt. Ilyen és ehhez hasonló anyagot eddig csak szórványleletként ismertünk, így Velemszentvidről és a Sághegyről. XIV. ker. Paskál utca és Cinkotai út. A két út kereszteződésénél 1961. ápr. 26-án, júl. 17-től 22-ig és aug. 9-én történt leletmentés. A leletmentést a régóta ismert, főként péceli {bádeni)kultúrájú lelőhelyen dombelhordó munka tette szükségessé. Az előzőleg behozott kerámialeletek alapján ápr. 26-án kutató metszetet vontunk a lelőhelyek menti domboldalban, az utcakereszteződés déli sarkán. A metszeten három beásás profilja jelentkezett. Bennük azonban további leletanyagot már nem találtunk. A mellettük előkerült péceli kultúrájú kerámia alapján azonos korú telep gödörmaradványai lehetnek. Július folyamán ismét behoztak a múzeumba edénytöredékeket, a Paskál utca és a Cinkotai út északi belső sarkán levő nagy homokbányából. Mivel e töredékekből több péceli {bádeni) kultúrájú nagy füles tálat, árkolt díszű korsót és egy nagy fazekat sikerült restaurálni, júl. 17—22-ig preventív leletmentést végeztünk az északi homokbánya szomszédságában a még meglevő dombrészen, és az utcakereszteződés déli 296