Budapest Régiségei 21. (1964)
ANYAGKÖZLÉS - Gedai István: II. Endre néhány friesachi típusú pénze és kapcsolatuk Buda pecsétjével 261-265
GEDAI ISTVÁN II. ENDRE NÉHÁNY FRIESACHI TlPUSÜ PËNZE ÉS KAPCSOLATUK BUDA PECSÉTJÉVEL A magyar pénz a XII. század elején annyira elértéktelenedett, hogy a nemzetközi pénzforgalomból teljesen eltűnt. A XI. században még királyaink veretei Európa legjobb pénzei közé tartoztak, s külföldi leletekben, főként tőlünk északra és északnyugatra, gyakran fordulnak elő. Könyves Kálmán és utódai azonban az évi pénzújítással, a kicsiny súlyú és kevés színezüstöt tartalmazó új veretek kibocsátásával helyi pénzzé süllyesztették a magyar dénárt. Ez a helyzet megmaradt az egész XII. században. A kereskedelem a nagyobb értékű bizánci aranyon kívül veretlen ezüstöt használt. A XII. század végén kereskedelmünk azonban fellendült, s egyre erősebben kapcsolódott a nyugati kereskedelemhez. 3 Ez a közvetlen kapcsolat ezen a fejlettségi fokon már nem elégedhetett meg a nagyobb értékű, s ennek következtében nehézkes nyers ezüsttel és bizánci arannyal. Állandó értékű, jó minőségű ezüst forgalmi pénzt kívánt, s ezt az igényét elégítették ki a friesachi dénárok, amelyeknek virágzása éppen erre a korra esik. A német—római birodalom pénzverését ebben a korban nagyfokú széttagoltság jellemezte. 2 A legjobb minőségű pénzt a kölni érsek verette, akinek pénzeit az egész európai kereskedelem kedvelte és használta. Még a későbbi korból is, amikor a birodalom keleti részén a friesachi dénár vette át a vezető szerepet, majdnem minden friesachi dénárleletben kölni veret is szerepel. Ezenkívül a trieri püspök, az aquileiai pátriárka és az angol király pénzei fordulnak elő gyakrabban. Friesachban a salzburgi érsekek verdéje volt. Kezdetben kölni mesterekkel dolgoztattak, akik a kölni dénár éremképét és pénzlábát utánozták. 3 A XII. század végén azonban függetlenítette magát az idegen hatástól és önálló lett. A friesachi dénárok Magyarország felé a fent említett okok miatt különösen gyorsan terjedtek. Ezt II. Endrének Gertrud meráni] hercegnővel kötött házassága is elősegítette ; ugyanis a meráni hercegek is vertek friesachi típusú pénzeket. Ez a pénztípus először Szlavóniában és Horvátországban terjedt el, teljesen kiszorítva a magyar királyi pénzt. Ezt a király is szentesítette. A zágrábi püspöknek adott kiváltságlevél szerint a király pénzváltói nem mehetnek a püspökség területére akkor sem, ha a király utódai a hercegség, vagy bánság területén királyi pénzt veretnének is. Ezt a püspök népei nem kötelesek elfogadni. 4 Ez a kiváltságlevél a friesachi dénárok kizárólagos forgalmát bizonyítja. A kiváló minőségű pénz, amelyet nálunk a színezüsttel — décima combustionis — vettek egyenértékűnek, 5 rövidesen egész Magyarországon közhasználatú lett, s maga a király is gyakran friesachiakban követelte járandóságát. 6 Az új pénz annyira elterjedt, hogy a király kénytelen volt utánozni. Ez nem volt új gondolat. A friesachi pénzt tőlünk nyugatra a pénzverési joggal rendelkező világi és egyházfők egész sora utánozta. II. Endre érme gyakran nem is közvetlenül a salzburgi érsek veretéről, hanem a meráni, vagy a karinthiai hercegek utánzatáról vette a mintát. II. Endre pénzein feltűnő friesachi hatásokra már többen rámutattak, nevezetesen Réthy László 7 és László József. 8 Az éremképek közvetlen származásának részleteibe azonban még Hóman Bálint sem 1 Fügedy E. : Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. Tanulmányok Budapest múltjából. 13 (1959) 29—30. 2 E kornak gazdag irodalma van. Legújabban Arthur Suhle foglalta össze röviden: Deutsche Münz- und Geldgesichte von den Anfangen bis zum 15. Jahrhundert. Berlin, 1955. 3 Arnold Luschin — Ebengreuth : Friesacher Pfennige. Numismatische Zeitschrift. 16 (1923) 36. 4 Hóman B. : Magyar pénztörténet. Budapest. 1916. 332. 3 Hóman B. : i. m. 297. 6 Hóman B. : i. m. 292. 7 Réthy L. : Corpus Nummorum Hungáriáé. Budapest. 1899. 26. 8 László J. : Nyugati pénznemek hazánkban a XIII. században. Történeti Szemle. 1915. 229—240. 261
