Budapest Régiségei 21. (1964)

ANYAGKÖZLÉS - Gábori Miklós: Egy 200 éves adat Budapest régiségeiről 211-214

GÁBORI MIKLÓS EGY 200 EVES ADAT BUDAPEST RÉGISÉGEIRŐL A főváros területén napjainkban folyó intenzív kutatás, a múzeumba kerülő leletek mennyisége, tudományos problémái — az újabb és újabb eredmények — elterelik figyelmünket azokról az évszázados adatokról, melyek egykor Budapest régészetének az első, kezdeti lépéseit jelentették. Érthető ez, minthogy ma már alig járulnak hozzá valamivel a mi modern alapokon nyugvó ismereteinkhez —, de érdekességükön kívül mindenkor meg fog maradni a tudománytörténeti értékük. — A legrégibb ilyen híradásnak, országos viszonylatban is, Schönwisner munkáját ismertük — 1778-ból —, mely az első régészeti ásatásról szól, Budapest területén. „De ruderibus laconici, caldarique romani" című könyve a mai Flórián téren végzett ásatását, az ott feltárt gazdag római kori leleteket ismerteti, — éspedig olyan alapossággal és szakértelemmel, mely művét még ma is tudományos értékűvé, szakirodalommá teszi. A XVIII. századi irodalomban azonban nem ez az egyetlen munka, mely Budapest területén talált régészeti emlékekről szól, éspedig eléggé részletes leírás formájában. A fentinél még régibb adatokat közölt J. E. F. Miller egy 1752-ben talált lelet közlésével, „Epitome vicissitudinum.. .de Libera Regia ac metropolitana Űrbe Budensi" című könyvében, amely 1761-ben jelent meg. Ez a munka helytörténeti, topográfiai szempontbó! jól ismert történészeink előtt, a benne található érdekes régészeti adat azonban eddig elkerülte a szakemberek figyelmét. Latin nyelvű könyvének 111—113. lapján, az itt közölt acélmetszettel együtt (1. kép) a következőket olvashatjuk: „Buda, 1752. A No 1. kőből való fedéllel egészen addig jól lezárt kőurna, egyik oldaláról nézve lerajzolva — hossza hat, szélessége három, magassága pedig két láb —, és a No 2. hosszában öt, szélességében két és mélységében szintén két lábnyira kőfaragó munkával tégla alakúra kivájt urna, Kelet felé irányítva, — előkerült a királyi út közelében, a téglaégető kemencék feletti dombon, mégpedig Buda város allodiumának közelében a kőhidacska mellett, és az egykori fürdő szomszédságában —, amelyben a talált dolgok abban a sorrendben voltak elhelyezve, amint itt le vannak rajzolva, mégpedig: No 3. Arany lunula 4. Arany függő fül egy gyönggyel egyetemben 5. Arany gyűrű 6. Korallok és ékkövecskék 7. Kerek csontocska, közepén átfúrva 8. Csontocska 9. Rézből való kézmosó-tál 10. Fém lámpa örök fény számára 11. Nagyobb kannácska fekete agyagból 12. Valerianus Augustus réz érme, aki Krisztus születése után 256-ban uralkodott 13. Vörös agyagtányér 14. Kisebb kannácska fekete agyagból 15. Edényke vörös agyagból 16. Nagyobb, fekete agyagból való tál, de az urnából való kiemelés közben magától összetöredezett 17. Basiliscus 18. Vizi gyík fémből 19. Kis agyagedényke, a nedvesség mozgása következtében azonnal összetört 20. Rézből való fogantyú és lemezek, az urna köré erősítve, de a rozsdától javarészt már elpusztultak A továbbiakban nem volt más, csupán föld, hamuval keverve." 211