Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208

5. kép. Az Országház utca 24. sz. ház földszinti alaprajza Országház Gasse 24. Grundriss des Erdgeschosses A 24. sz. a tanulmány elején már tárgyalt adatai: mai homlokzat 18,20 m, Haüy 60 láb (19,49 m), Zaiger 9 öl 3 láb (57 láb = 18,01 m), telekmélység 18 öl 4 láb. E két utóbbi házzal (22. és 24.) kapcsolatban megjegyezzük, hogy éppen a kettő közötti telekhatárra érvényes az, amit az előzőkben említettünk, mely szerint a Várnegyed házainak felmérésénél az egyik legkomolyabb hibalehetőség a közös tűzfalak helytelen ide — vagy — oda jelölése. Ui. ebben az esetben a 90—95 cm-es közös tűzfalat a KÖZTI-féle 200-as alaprajzon (melyet a mai homlokzatok méretének feltüntetésénél használtunk) véleményünk szerint helytelenül mérték a 22. sz. házhoz, mivel az minden valószínűség szerint a 24. sz. épület tartozéka. Ha most ezzel a módosítással vesszük szemügyre a homlokzati méreteket, akkor megállapíthatjuk, hogy a Haüy méret fedi, illetve erősen megközelíti a tényleges helyzetet. A 22. sz.-nál 11,40 — 0,95= 10,45 m (Haüy 33 láb = = 10,719 m), a 24. sz.-nál 18,20 4- 0,95 = 19,15 m (Haüy 60 láb = 19,49 m). 26. sz.

33 mai homlokzata 18,60 m, Haüy 136. sz. 57 láb (18,515 m), Zaiger 116. sz. 9 öl 5 láb (59 láb = = 18,64 m), telekmélység 20 öl. Épült a XIV—

XV. században. Kapualjának mindkét oldalán egy-egy nagyméretű helyiség. Ez után az Országház utca 28—30. sz. épület következik. Ezen a helyen a Haüy térkép 7 lakóházat (137—143) jelöl. A terület középkori beépítése az újabb építkezések közvetkeztében teljesen megsemmisült. Középkori beépítésének rekonstrukcióját más alkalommal kíséreljük meg.

34 Végigpillantva a fent elmondottakon az Országház utca nyugati oldalán a 2—26. számig (a 16., 18., 20., 22. sz. házak kivételével) kitűnik, hogy a mai homlokzati méretek 18—19 méteresek, a középkori telekosztásnak megfelelő Haüy méretek 54—60 láb között, — az 1696. évi Zaigerben 9—10 öl a homlokzatok mérete. Az itt álló középkori eredetű házak alaprajzi típusát tekintve háromtengelyesek, a zömmel 3,50 m széles kapualjak mindkét oldalán 1—1 nagyméretű boltozott helyiséggel. Ezt az egységes képet töri meg az utca közepe táján a sikátortól É-ra a 16., 18., 20., 22. sz. házak sora, 15—14—11—11 méteres —• Haüynél 45—45 és 33—33 lábas — a Zaigerben 7—7, illetve 5—5 öles homlokzataikkal. A sort délről észak felé haladva a 16. sz. sarokház nyitja meg. Ennek északi vége armirozott,

35 tehát előbb épült mint a szomszédos 18. sz. Főhomlokzatának — az utca átlagától elütő — kisebb méretét esetleg azzal magyarázhatjuk, hogy saroképület lévén, oldalhomlokzata is alkalmas volt ablak-nyitásra. Mint ahogy a Haüy jegyzékben is nyomon követhető a saroképületeknél, hogy a legtöbb esetben lényeges különbség mutatkozik a fő-, illetve oldalhomlokzatok mérete között és gyakran — mint ebben az esetben is — a főútvonalra néző homlokzatok rovására. Ha alaprajzát nézzük, érdekes kettősséget figyelhetünk meg. 3,40 m széles kapualja déli oldalán 4,20 m, az északin 3,80 m széles helyiség van. Vagyis a ház középtengelyét 33 Budapest Műemlékei I. 411—413. 34 A klarissza épület középkori történetére is igen értékes adatokat tartalmaz Paulinyi O. : A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története. Tanulmányok Budapest Múltjából. VI (1938). Újabban Jankovich Miklós végzett a háztömbre vonatkozó történeti adatgyűjtést. 35 Bud. Rég. XIX (1959) 306. 198