Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Nagy Emese: A középkori Buda és Pest építészetének technikai és szervezeti kérdései : 1. közlemény 133-190

81. kép. Vörös márvány pilaszterfő oldallapja a budai királyi palotából Face latérale d'un chapiteau de pilastre trouvée au palais royal de Bude 79. kép. Vörös márvány kazettás mennyezet részlete a budai királyi palotából Détail d'un plafond à caissons en marbre rouge, mis à jour au palais royal de Bude 80. kép. Befejezetlen vörös márvány párkány a budai királyi palotából Moulure inachevée en marbre rouge, en provenance du palais royal de Bude ságot igénylő daraboknál, hogy az egész díszítést ez utóbbi szerszámmal faragják ki (89. kép). Általában az jellemző, hogy míg a román és gótikus faragványoknál a vésők megválasztása aszerint történik, hogy milyen jellegű részletek kifaragására a legalkalmasabbak, addig a reneszánsz a díszítésmódok változatossá tétele érdekében sokkal önkényesebben bánik velük. A reneszánsz stílusú daraboknál, mind Mátyás, mind II. Ulászló idejében gyakran előfordul a mészkőből faragott díszítő részletek felületeinek csiszolása (86. kép), s gyakran találkozunk mind technikai szükségszerűségből, mind díszítő célzattal a fúró használatával (87. kép). Összefoglalva a budai középkori kőfaragó szerszámokkal és kőfaragás-technikával kapcsolatban elmondottakat, a következő eredményekre jutunk: A budai várásatások anyagában két kőmegmunkálással kapcsolatos szerszámcsoportot találunk: kőfejtő és kőfaragó szerszámokat. A kőfejtő szerszámok lelőkörülményei zömmel XVI. századi eredetre utalnak, azonban a palota nagyudvarában talált sziklafejtés nyomai arra vallanak, hogy a szerszámok egy része korábbi eredetű is lehet. A kőfaragó szerszámokkal kapcsolatban a lelőhelyek ugyancsak a XVI. századi eredetet igazolják, de itt a különféle korszakokból ránk maradt kőfaragó ábrázolások tanúsága szerint zömmel 181