Budapest Régiségei 21. (1964)
TANULMÁNYOK - Zolnay László: István ifjabb király számadása 1264-ből 79-114
egy régebbi, hatvannyolc (vagy százhatvannyolc) márkás tartozás maradványaként csap hozzá Syr Wulam. Vagyis : a most tárgyalt számadás egy, már az 1264. évnél korábban megkezdett folyamatos hitelműveletnek csupán egyik szakasza. Magának a számlának összeállításáról, annak hevenyészett voltáról szóltunk már. De tegyünk már néhány észrevételt Syr Wulam szállításairól, áruiról! Készpénz-juttatásokon és kézizálog-visszabocsátásokon túl három típusú árut szállított : textilt, ékszert (illetve drágakövet) és szőrmét. Nem foglalkozott tehát a kor divatos és kitűnően jövedelmező kereskedelmi ágazatával, a bor- és fűszerszám kereskedéssel. 203 Nevét — ha magyar — nem találjuk meg az egyházi tizedbérlők sorában sem. 204 Szerepe e megszokott kereskedői szerepkörtől eltér abban is, hogy kézizálog ellenében több bárónak hiteleket nyújtott. így Monoszló nembeli Egyed mester huszonkilenc, Csák nembeli Csák bán hat márkával, Rátót nembeli István három márkával adósa. Syr Wulam e mintegy féléves ügylet folyamán összesen 48 márka értékű kézizálogot bocsátott vissza az István ifjabb király köré csoportosuló báróknak (90., 101., 103., 104., 109. tétel) — ad radónem domini Regis. Az viszont, hogy a bárók elzálogosított értéktárgyait a király szinte egyidőben válttatta vissza Syr Wulamtól (a 90—109. tétel átfutása idején), újra azt jelzi, hogy ezek a bajba jutott főemberek hirtelen és egyszerre bukkantak fel az ifjabb király körül. (Erre az 1264. év tavasza igen sok alkalmat nyújthatott; Rátót nembeli István például igen hamarosan elindult a felvidéki hadjáratra.) Syr Wulamnak azonban ezek a kézizálogos ügyletei más irányba is terelik figyelmünket. Lederer Emma írja — középkori pénzügyleteinkről szóló művében — azt, hogy a kézizálogra való kölcsönzés még a XV. században is zsidók üzletága. Érthető ez, hiszen a kölcsön egyéb zálogaként leköthető ingatlan — ház, vagy föld vagyon — birtokbavételében a zsidók, az adós fizetésképtelensége esetén korlátozottak voltak. 205 Ám azt is mérlegelnünk kell, hogy e korban már nem csak zsidók adtak kézizálog ellenében készpénzkölcsönöket. így Lederer Emma emlékeztet arra, hogy 1256-ban Rogerius spalatoi érsek Tamás itteni főesperestől 60 fontot vett kölcsön s kézizálogul négy ezüst edényt kötött le. 206 Ez azonban Spalatóban van; az anyaország keresztény és keresztény közötti zálogkölcsönzésének első emlékét mi csak 1304-ből ismerjük. 207 (Eszerint, ha Syr Wulam keresztény ember volt, a Computusnak ilyen irányú adatai a legkorábbi magyarországi rendszeres kézizálogkölcsönzés emlékei lennének.) Láttuk Syr Wulam magyarországi tartózkodási helyeit, külföldi eredetű árucikkeinek eredethelyét. Láttuk azt is, hogy követeléseinek ellenértékeképpen a regálékból veretlen ezüstöt és sót kapott. Ezüstöt 661 márka értékben, sót 75 márka értékben vett át. Ezzel biztosította magát a vert pénz évenkinti, módszeres devalvációjával szemben; ám ő maga is értékálló árucikkeket szállított. Az elmondottak egybevetésével azt látjuk: a) Syr Wulam helyét nem külföldi kereskedők, inkább a királyi hitelezők sorában kell keresnünk. b) Syr Wulam tevékenységének színhelye nem Velence, hanem Magyarország, ahol a közvetítő kereskedelem bázisai mind Itália, mind a Rajnán túli világ felé már rég kialakultak. 20 * Említettem, hogy Huszti is felveti és elveti Syr Wulam esetleges kamarabérlői szerepét. (S azt is: Lederer Emma feltételezi, a Syr Wulamhoz hasonló kereskedői-bankári tevékenységet folytató XIV. század eleji pozsonyi Hambacto polgár szükségképpen királyi kamarabérlő volt. 209 ) Épp ezért a továbbiakban IV. Béla és István ifjabb király korának magyar regale-bérlői közt keressük Syr Wulam helyét. Nézzük e kritikus időszakban — 1263/64-ben — a regálék, a kamarák s a királynéi vámharmincad helyzetét, mind az idősebb, mind az ifjabb király országrészében! Az addig monopolisztikus helyzetű esztergomi pénzverő kamara áttelepítését az újonnan épülő budai Várba — mint más munkámban rámutattam — az 1250/51. évre tehetjük. 1249-ben még a velencei származású Archinus comes az esztergomi pénzverő kamara ispánja. 210 1251. dec. 5-én IV. Béla — Babenberg Frigyes zsidó privilégiuma nyomán — kibocsátotta a magyarországi zsidók privilégiumát. Ezt összefüggésbe hozzuk azzal, hogy Babenberg Frigyes (megh. 1246.) kamarájának bérlői, a bécsi Henel zsidó és fiai, Wluelinus, Oltmannus és Neklinus Magyarországra települtek, s átvették IV. Béla pénzverésének bérletét, egyben bérlői lettek a királynéi vámharmincadnak is. 203 Lederer E. : A középkori pénzüzletek. 137. 204 Székely Gy. : i. m. 205 Pauler Gy. : II. 247. — Lederer E. : i. m. 63. és 73. 206 Lederer E. : 74., 79. jegyzet. 207 Lederer E. : 15. 208 Az esztergomi latinusokról írt munkám 1. Esztergom Évlapjai 1960. 160 laptól. 209 Lederer E. : i. m. 129—132. 210 Esztergom Évlapjai I960. 158. 109
