Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A budavári gótika építészeti tipológiája : 1., Félköríves záradékú ülőfülkék 85-105

6. kép. Az Űri utca 31. sz. épület kapualjának északi és déli falában levő ülőfülkesorok felvételi rajza (az utóbbi a szerző rekonstrukciója) templom (Béla-torony alja) bordakötegeinél látható, annak a hegyes vezérbordának az oldalainál, amelyből a későbbi profilfejlődés során a körtetag alakult ki. Tehát itt a bordaköteg külső, sarkantyútagozatainak hullámíves végződéseivel együtt szerepel — vagyis azokkal egyidős —, és ugyanazt a szerepet tölti be, mint azok, csakhogy a vezérborda merev, egyenes oldalainál.

6 Éppen ezért az ülőfülkéinknél nyert alkalmazása sem igen datálható a XIII. század végénél, a XIV. század első felénél későbbre.

7 Eredete végső fokon csak a román stílusú oszloplábazatok sarokleveles motívumaira vezethető vissza, mert ugyanazt a szerepet tölti be, amennyiben egy derékszögű sarokhoz tartozó háromszög átfogójáról biztosítja az átmenetet a szemközti sarokba. Főként ez a motívum avatja fülkesorunkat e periódus legkorábbi emlékévé a romanizálóan félkörös záradéka mellett, mert ez a záradékforma a késői gótikában is előfordul ilyen élszedés-megállítás nélkül. Éppen ezért a záradékív formájának a korhatároló jelentősége kissé bizonytalan a levélke végződésé vei szemben, amely ebben a formájában a késői gótikában nem ismeretes. A Fortuna utca 5. sz. ülőfülkéinól az élszedés megállításainak helyei az előbbiével azonosak, csakhogy a gomb és a hullámíves, álló levélke helyett külső élre 89