Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - Nagy László: Topográfiai kartoték a Budapesti Történeti Múzeumban 561

NAGY LÁSZLÓ TOPOGRÁFIAI KARTOTÉK A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÜZEUMBAN 1959 folyamán a Budapesti Történeti Múzeum megindította a főváros területén végzett régészeti kutatások adatanyagának topográfiai jellegű feldolgozását. A leletmentés operatív munkája és Budapest régészeti topográfiájának kiadása mindinkább szükségessé tette olyan kartotékrendszer felállítását, amely könnyen és gyorsan igazítja el a kutatót az eddig felhalmozottt adatok szétszórt tömegében. Az adatgyűjtő munka teljességre törekszik és kiterjed a régészeti szakirodalmon kívül a kéziratokra, ásatási naplókra, jelentésekre, ezek fénykép- és térképmellékleteire, valamint a gyűjtemények leltárkönyveire. Az adatfelvétel egységes elvek alapján, a könyvtári gyakorlatban általánosan használt szabvány méretű kartonokon történik. Minden esetben feltüntetjük a lelőhelyet, a régészeti korszakot, az adatfelvétel forrását és annotációszerűen a mondanivaló lényegét, főként a leletfajtákat, amelyre az adatfelvétel vonatkozik. Az adatfelvétel szövege hűségesen adja vissza a forrás mondanivalóját. A felvevő bármiféle korrekciója szögletes zárójelbe kerül. A kartonok elhelyezési módja a helytörténeti célnak megfelelően topográfiai rend: kerületek, utcák, terek, ezeken belül a ház- és helyrajzi számok rendje. A topográfiai beosztás alapja a jelenlegi elnevezés. A megváltozott helynevekről utalók irányítják a kutatót a mai helynevekhez. Az elsődlegesen topográfiai szempontok mellett kronológiai szempontok is érvényesülnek a kartotók rendszerében. A legkisebb topográfiai egységeken belül az egyes régészeti korszakokat jelölő választó cédulák mögé kerül a megfelelő korszakok adatanyaga. Az adatgyűjtemény 1961. június 30-án 12 700 felvételt tartalmazott. Eredeti célján, az adatanyag feltárásán kívül már maga a rendszerezés is figyelemre méltó tudományos eredményeket hozott. Az egy topográfiai helyre kerülő kartoncédulák adatainak egybevetése sok téves adatra derített fényt és számos régészeti emlék eddig ismeretlen lelőhelyének megállapítását tette lehetővé. 36 Gerevich: Budapest régisége 561