Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1959. évben 529-560

szakaszán húzott kutatóárkok leletszegónyeknek bizonyultak, mindössze néhány török ós perzsa kerámiatöredék került elő belőlük. A kutatás eddigi eredményeként mindenesetre sikerült a Duna-parton állott török vízműhöz vezető út biztosítására épült bástya- és védőrendszer topográfiai helyzetét jelentős részben tisztázni. Gerő Győző I. ker. Kapisztrán téri Mária Magdolna-templom. Lásd Bertalan Vilmosné jelentését a középkori fejezetben. ÚJKOR (XVIII—XIX. SZÁZAD) Az /. her. Hess András tér 2. sz. rombadőlt iskolaépület még fennálló Ny-i és É-i szárnyának földszinti falait január 12-től március 25-ig az utca szintjéig lebontották. Az itt állott és az 1686. évi visszafoglalás alkalmával elpusztult domonkos kolostor helyén már 1696 előtt épületet emelnek katonai élelmiszerraktár és pékműhely céljaira. Ezt az épületet alakították át 1784-ben iskolává, és az is maradt 1944—-45-ben bekövetkezett pusztulásáig. 1846-ban az épület belső terében Kimnach Lajos nagyarányú átépítést végzett. A még meglevő épületmaradványokból a bontás alkalmával megállapítható volt, hogy az 1696 előtti raktár építésekor a középkori falrészleteket nem használták fel. Az elpusztult épület kosáríves kapujának zárókövétől balra M, jobbra ZS bevésett monogramot figyelhettünk meg. A falak egy része C I jelzésű barokk téglákból épült, más része zúzott kőből és másodlagosan felhasznált tagozott kövekből volt falazva. Az I. her. Savanyúleves bástya É-i kazamatájában szeptember 23-tól november 11-ig végzett kutatóásatás alkalmával több XVIII. századi átépített részletet találtunk. A kazamatát valószínűleg még a XVIII. század elején boltozták újonnan, amikor a felszínre vezető félj árat felé eső szakaszt az egykori török boltozathoz viszonyítva mintegy 2 m-rel felmagasították. A feljáró ajtónyílását, valamint az egyik É-ra néző ajtóvá átalakított lőrést egyenes záródású kőhasábokból készült kerettel szegélyezték. A kazamatát megosztó fal már jóval későbbi, valószínűleg a XIX. század elején épülhetett. A falból egy reneszánszkori oromdíszt bontottunk ki. Az I. Tcer. vári bástyafal Véli bej és az Esztergomi rondella közötti szakaszánál a bástyafal alapozásának megvizsgálása céljából a Tóth Árpád sétányon május és június hónapokban nyitott kutatógödrökből aránylag kevés XVIII—

XIX. századi kerámia került elő. A kutatógödrökben több helyen megtaláltuk a mai bástyafal természetes sziklán nyugvó XVIII. századi alapozását. Az I. ker. Murád pasa bástyánál november 5 és 20. között megszakításokkal végzett részleges feltárás alkalmával megtaláltuk a barokk korban épült kazamatalejárót és az abból nyíló három lőrést. A kazamata előterének fala ugyancsak barokk eredetű, a lejárat és az előtér boltozata azonban már a XIX. század második felében épült. Az /. ker. Ostrom utca 1. sz. épületnek a Babits sétány és a Hunfalvy utca között fekvő kertjében október 14-től december 14-ig végeztünk kutatásokat. Ez alkalommal a kutatóárokban megtaláltuk a Babits sétányt lezáró bástyafal egy szakaszának XVIII. századi alapozását és a hozzá tartozó szintet. A kert végében húzódó bástyafalnál — ahol a középkorban az Erdélyi bástya állott — sikerült megállapítani, hogy a bástyafalnak e szakasza ugyancsak a XVIII. században épült, szépen faragott homokkőkváderekből. Az I. ker. Attila körút 18. sz. elpusztult ház helyén építendő lakóház július hónapban végzett alapozási munkálatai során két XVIII. századi kút maradványa került felszínre. Mindkettőt gondosan megmunkált homokkőkváderekből falazták. Az egyikben, amelynek kváderfala részben a mai járdaszint magasságáig megvolt, vörösfenyőből készült csövet találtunk in situ. A kutak betöltési anyaga XIX. század végi, XX. század eleji. Gerő Győző Az I. ker. Attila utca 25. sz. telken az utca felőli ötödik cementpillór alapozásánál május 20-án márgarétegbe bevágott kútra vagy vízgyűjtőre bukkantak. Elszűkűlő szája kváderkővel 556