Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1959. évben 529-560

városi'gázvezeték építésével kapcsolatos operatív leletmentés is. Különleges figyelmet érdemel a Mogyoród útja környékén, a dv.mi limes terület meglepő közelségében feltárt szarmata teleprész. 1959-ben is a népvándorlás- és honfoglaláskorból került elő a legkevesebb anyag. A rákospalotai honfoglalástelepen talált avar edényt és a pesterzsébeti Marx Károly úti honfoglaláskori lova^temetkezés fegyver-, ékszer- és lószerszám-maradványait, sajnos, már csak feldúlt sírokból lehetett megmenteni. A Múzeum középkori osztályát elsősorban a Várnegyed házainak restaurálásával és foghíjainak beépítésével kapcsolatos műemléki kutatások foglalkoztatták. E munkákról, amelyeket a BTM a Budapesti Fővárosi Tanács VB VIII. osztályának közvetlen megbízásából végzett, a kutatók a megfelelő fejezetben számolnak be. Az alábbi összefoglaló jelentés várnegyedi viszonylatban csupán azokat a leletmentéseket tartalmazza, amelyek e megbízáson kívül történtek, vagy amelyeket az újjáépítéssel kapcsolatos falbontások, tereprendezések és várfal-helyreállítások tettek szükségessé. E munkák során több, eddig ismeretlen építészeti részlet: ülőfülke, bejárati és ablaknyílás, lépcsősor, udvarburkolat, pince, kút stb. került elő, fontos dokumentumaként az egyes lakóházak (Uri utca 8, 32, 40, Tárnok utca 11, Országház utca 2) építéstörténetónek. A Mária Magdolnatemplom helyreállítása az északi kápolna gótikus boltozatának megfigyelését és építési periódusainak szétválasztását eredményezte. Igen sok másodlagos elhelyezésű faragott kőemlék megmentésére nyílt lehetőség az építészeti részleteket eltakaró újabbkori falakból, különösen a Hess András tér 2. sz. egykori iskola földszinti falának bontási anyagából. A vári erődrendszer újjáépítésével kapcsolatos középkori kutatások egyelőre csak részleteredményeket hoztak. A kutatógödrökben és árkokban megfigyelt leletek és szintek főként már ismert falszakaszok korhatározását tették bizonyosabbá. Eddig ismeretlen épület csupán a Halászbástya és az Iskolalépcső közötti szakaszon jelentkezett. Maradványait kutatója a közelében levő domonkos kolostorral hozza kapcsolatba. Örvendetes jelenség, hogy a műemléki helyreállítások és 1 akóházépítkezések a középkori Pest területén is mind több alkalmat adnak az eddig csupán történeti forrásokból és egykorú metszetekről ismert építmények lokalizálására. Az V. kerület területén folyó építkezések a pesti városfal részleteit hozták felszínre a Múzeum körút 23—25. sz. ház telkén. Remélhető, hogy az Apáczai Cseri János utcában az egykori színház-rondella helyén még hátralevő földmunkák, főképpen pedig a tervezett épület előterében várható tereprendezések módot nyújtanak majd e jellegzetes körbástya falainak feltárására is. A másodlagosan elhelyezett kőemlékek megmentésének fontosságát jellemzően bizonyítja az a feliratos vörösmárvány töredék, amely az Egyetem utca 14—-Ferenczi István utca 2—6. sz. telken csatornafcdlapként került elő. E töredék pontosan illeszkedik ahhoz a szintén feliratos törtdékanyaghoz, amelyet egy szintén reneszánszkori timpanonnal együtt a mai Egyetemi Könyvtár helyén volt ferences kolostor barokk falából bontottak ki. Az összetartozó kőemlékek minden valószínűség szerint Pesten állt jelentékeny Mátyás-kori épület kapujának maradványai. (Lásd Zakariás G. Sándor jelen kötetben közölt tanulmányát.) Az V. kerületben végzett műemléki kutatások egyik legérdekesebb eredménye az a középkori öntött alapfalrészlet, amely a csatlakozó szintek és leleteik tanúsága szerint a XV—

XVI. században már megvolt, és amelyre a Szerb utcai barokk templom szentélyét ráépítették. Az alapfalrészlet, sajnos,, nem elegendő az egykori épület rendeltetésének megállapításához. További feltárását a fölötte levő templom akadályozza. A törökkor emlékeinek kutatása 1959-ben kizárólag a Várnegyed területére, ill. az azt övező erődrendszerre korlátozódott. Eredményeiből szintén csak azt közöljük, amire nem a Fővárosi Tanács VB VIII. osztályának közvetlen megbízása adott lehetőséget. A vári házak műemlékkutatásainak törökkori eredménye az Úri utca 40. sz. ház udvarburkolata, kútjának magasítása ós kőkerete. A jelentésekben szereplő lakóházak igen kevés jellegzetesen török részletet őriztek meg. Töröknek csupán az Űri utca 41. sz. ház néhány falrószlete bizonyult és annak a kapunak a kőkerete, am elyet a ház Dárda utcai homlokzatának barokk fal530