Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1959. évi műemléki kutatásai 489-527

A pince belsejének vizsgálata megerősítette ezt a bolthát tégláival is bizonyított datálást. A pince boltvállainak és oldalfalainak megerősítése szintén újkori, a falmag azonban eredeti. A pincefalnak a bolt vállak támaszkodási pontja fölött levő szakaszán ugyanis, a feltehető középkori padlószint vonala alatt, letörött konzolok nyomai látszanak: az északi falon kettő, a délin pedig egy. Ezek bizonyítják, hogy a pince fedése eredetileg nem boltozott, hanem konzoloktól tartott síkfödém volt. A helyiség keleti (Úri utca felőli) zárófala XVIII. századi. Ebben az időben a homlokfalat egy nagy félkörív törhette át. Ugyanez a megoldás folytatódik az Uri utca 32. sz. épület homlokzatán is (KÖZTI dokumentáció), így feltehetően a klarisszák által végzett átalakítással hozható kapcsolatba. (Hasonló megoldással más vári házakon is találkoztunk már.) A földszinti boltozat s az utóbbi fal viszonyának vizsgálatakor jól látszott, hogy a kettő nem épült egyszerre, s hogy a korábbi időből megmaradt leegyenesített, de kissé kicsipkézett szélű dongaboltozathoz később építették hozzá a mai homlokfalat. A boltozat sehol sem volt a homlokzat falába bekötve. A helyiség északi határfala, mint említettük, közös az Uri utca 32. sz. ház kapualjának déli falával, tehát mindenképpen a XV. századra tehető. A rajta keresztül a kapualjba vezető középkori ajtót elfalazták. A közös fal nyugati szakaszán az újkori szint vonala alatt vöröses, középkorinak tűnő falfestés nyomai látszanak. A festés alja s a letörött pincekonzol teteje nagyjából megszabja a helyiség eredeti középkori szintjének helyét. A fennálló helyiség déli fala az idők folyamán igen sok átalakításon ment keresztül. A Osernegi— Czagány-féle KÖZTI dokumentáció szerint ez a fal a XVI. század elején, közvetlenül a török idők előtt épülhetett, mert falrakása nem egyezik meg az északi faléval; annál durvább kövekből, helyenként tóglatörmelékkel készült, s szerintünk ugyanebből az időből származik a még középkori téglákból felépített földszinti dongaboltozat. Az tény, hogy a két egymással szemben levő fal rakása nem egész egyforma, azonban a déli fal eredeti falmagjából annyira kicsi részlet maradt meg, s az is annyira foltozott, hogy nem merjük teljes határozottsággal állítani: a két fal bizonyosan különböző korszakokban készült. A déli fal metszetének s a fal felületeinek vizsgálatakor látjuk, hogy a falat áttörték és elfalazták, kivülről megerősítették és újra burkolták, annyira, hogy a ma is meglevő újkori átjárótól nyugatra eső szakaszon szint fölött az eredeti falmagból már semmit sem találunk. Maga a földszinti boltozat azonban mindezeknek az egymást sorozatosan követő kiváltásoknak az idején megmaradt eredeti helyén, kivéve a boltozatnak a nyugati szakaszát, ahol — bár az eredeti középkori téglákat használták fel — igen jól látszik az újabbkori toldás, részben az eredeti szakasz és a toldás találkozásában levő varratvonalon (2. kép), részben a nyugat felől szabadon álló oldalon, ahol metszetben Játhatjuk, hogy a téglák, amelyeknek sugáralakban kellene el helyezkedniük, egy ponton - a két különböző korú részlet találkozásánál —- ók alakban futnak össze (45, 48. kép). Azt, hogy a déli falon az előbbiekben eredetinek nevezett kis falszakasz tényleg az eredeti középkori fal maradványa, két olyan tény támasztja alá, amelyre a KÖZTI dokumentáció nem tér ki. Az egyik akkor tűnik fel, ha délről, tehát a lebontott épületrész felől, kívülről nézzük a helyiség déli falát. Itt az utca felőli zárófal folytatásában, emeletmagasságban, a déli zárófalból kiemelkedő emelettartó konzol látszik ki eredeti helyén, tehát az alatta levő falmagnak is eredetinek kell lennie (46. kép). A konzol jelenléte felvet egy másik problémát: arra kell belőle ugyanis következtetnünk, hogy a Haüy által 34. számmal jelzett ház volt a korábbi, ehhez épült hozzá később a 33. számmal jelzett keskeny kis épület, amelynek északi zárófala közös volt a 34. sz. ház déli falával s amelynek emeletét a közös határfalon elhelyezett konzol tartotta. Másképp nem magyarázható, hogy miért áll a konzol a másik ház felé fordulva. A közös határfalat támasztja alá az a megfigyelés is, hogy semmiféle kettős fal nyoma nem látszik itt az alapfalak között sem. Másik bizonyítékunk a falmag eredeti voltára a szint alatt a pince mennyezetét tartó konzolcsonk, amelynek megfelelőjét — amint már említettük — az északi oldalon is megtaláltuk. Az Űri utca 30. sz. telek középső szakaszán, ott ahol a Haüy-fóle térképen a 33. számmal jelzett épület állott, középkori nyomok nem voltak. A terület alján újkori dongaboltozat húzódik. A telek harmadik, déli harmadát szintén teljes egészében feltártuk majdnem a sziklaszintig, ill. a terület délkeleti sarkában magát a sziklaszintet is megkerestük. A területet három oldalról fal, nyugat felől földfeltöltés szegélyezi. Az újkori épületnek ez a szakasza szerencsére nem volt alá522