Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1959. évi műemléki kutatásai 489-527

hették meg ezt az épületet? Valószínű, hogy északi oldaláról. Ugyanis több jel valószínűsíti azt a feltevést, hogy a középkorban egy ideig a telek északi oldalán, az Országház utca 2. sz. ház mellett sikátor húzódott. Ezt látszott igazolni több, a Szentháromság utca 5. sz. ház kutatása során felszínre került építészeti maradvány,

5 úgyszintén az Országház utca 2. sz. ház déli tűzfalában az első ós második emeleten levő középkori nyílások.

6 Azonkívül ez a tűzfal középkori kváderfestós maradványait is megőrizte. A kváderfestés kétségkívül arra mutat, hogy a fal egy ideig szabadon állott. A kváderfestés maradványai helyenként olyan mélyen is megtalálhatók, hogy a középkori szintviszonyokat figyelembe véve még földszintes épületet sem képzelhetünk el a festéssel dekorált tűzfal mellett. A fentiek természetesen csupán feltevések, amelyek megnyugtató módon csak tüzetes kutatás nyomán lennének igazolhatók. A minden részletre kiterjedő alapos kutatást indokolná az is, hogy ezen a telken feltétlenül jelentős épület állhatott. A királyi alapítású főtemplom közelsége egymagában is indokolná ezt a feltevést, de kétségkívül ezt bizonyítják a feltárás során előkerült, elsőrendű mesterek kezére valló középkori kőfaragványok is. Lócsy Erzsébet SZENTHÁROMSÁG TÉR 8. SZ. Az épület 1944-ben pusztult el. Helyén középkori lakóház állott, ennek maradványait felhasználva a XVIII. században barokk stílusban átépítették. Az épület sarkán kör alaprajzú zárt erkély foglalt helyet. Az 1944-ben elpusztult ház középkori ópületelődjét a Haüy-féle térkép 89. számmal, az 1696. évi Zaiger 102. számmal jelöli. A mindkét helyen feltüntetett homlokzati méretek kisebbnagyobb eltéréseket leszámítva azonosíthatók a mai méretekkel. A kutatás során feltártuk az épület középkori alapfalait (11. kép). Alaprajza jóval világosabb ós tisztább a szomszédos (7. sz.) házénál. Eredeti alaprajzát kevésbé módosították a későbbi építkezések. A telek északi részén kőboltozatos középkori pince helyezkedik el, felette húzódott a középkori kapualj. A középkori kapukeret csekély maradványait sikerült megtalálnunk. (Kapualja a legújabb időben is itt nyílt, tehát mindvégig megtartották a ház középkori beosztását.) A pince eredeti középkori lejárata délről nyílott. Maradványai alapján megállapítható, hogy lépcsője téglából készült és a téglával burkolt lejárati fal nyugati oldalába téglakeretes lámpatartó fülkét építettek. Ezt a lejáratot a későbbiek során (de még a középkorban) elfalazták és pótolták a boltozatot a lejárat helyén, de már nem csupán kővel (mint maga a boltozat), hanem kő és tégla együttes felhasználásával. Bizonyos, hogy a lejárat elfalazása után újabb pincelejárót nyitottak. Ennek 32 Gerevich: Budapest régiségei 497 10. kép. Szentháromság tér 7. sz. A sima sziklaszintre alapozott barokk csatorna északról