Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Seenger Ervin: A Kiscelli Múzeum grafikai gyűjteménye három látképének attribuálása 481-486

2. kép. Fr. Jaschke: Pest-Buda dunai látképe. 1810 körül meg nem valósult Vigadót látjuk (amelyet a színházzal egyidőben kezdtek ugyan építeni, de az építkezést csak 1829-ben folytatták — ekkor azonban már Pollack Mihály tervei szerint). A Kiscelli Múzeum példánya viszont a valóságnak 1810-ben megfelelő állapotot — tehát a Vigadó beépítetlen telkét, hátterében az épülőfélben levő Német Színházzal, pontosan: annak tűzfalával — ábrázolja. A bécsi példány színezése a fényképreprodukcióról nem állapítható meg, de a Kiscelli Múzeum tollrajzán ugyanazokat a színváltozatokat figyelhetjük meg, mint a múzeum említett és hiteles Jaschke-sorozatán. Felmerülhetne az a lehetőség, hogy a múzeum példánya nem Jaschke-fóle változat, hanem a Nationalbibliothek példányának idegen kéztől eredő másolata. Ennek a feltevésnek azonban ellentmond az a következtetésünk, hogy ha jelentéktelenebb elemekben a másoló nem követi is az eredetit, a Vigadónak a bécsi tollrajzon látható Aman-féle tervét feltétlenül átvette volna, illetőleg nem merte volna mellőzni. Ugyanígy alaptalan az az esetleges feltevés, hogy a bécsi tollrajz lenne a budapestinek a másolata, szerintünk ugyanis éppen ez az eltérés bizonyítja a Kiscelli Múzeum tollrajzának hitelességét nemcsak a városkép ábrázolása, hanem Jaschke szerzősége tekintetében is. Ugyancsak színezett tollrajz az a 22 x 17,5 cm-es látkép is, amely a Tabánt, háttérben a Gellértheggyel, a királyi palota tabáni kapujából felvéve ábrázolja (3. kép). Az 1820-as években készült rajz nem éri el előbb tárgyalt vedutánk színvonalát, mesterének azonban ebben az esetben is Franz Jaschket kell tekintenünk. Bizonyos technikai eljárások ugyanis közösek a pestbudai vedutáéval. „Grafológiai" közös jellegzetesség mutatkozik pl. a lombozat felületrajzában, ahol mindkét esetben ugyanazt az ideges, villanásszerű cikcakkos toll-ductust észlelhetjük (4—5. kép), párosulva a zöld lombok sárga színezésével, csipkeszerű kontúrrajzával. A két tollrajzon azonos az a mód is, ahogyan mesterük a sommásan ábrázolt házcsoportokat rajzolja. Mivel ezenkívül a tollrajzok színezése is rokonságra utal, nem kétséges: mestere ugyancsak Franz Jaschke. (Megemlíthetnénk még azokat a mindkét kép előterében látható, egyébként jelentéktelen kis ,,firkantásokat" is, amelyek az úton heverő hulladékot, piszkot jelzik.) 482