Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Scheiber Sándor: Újabb zsidó sírkövek Budáról a török hódoltság korából 469-480

8CHEIBER SÁNDOR ÜJABB ZSIDÓ SÍRKÖVEK BUDÁRÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBÓL Dr. Schindler József emlékének síron túli barátsággal A magyar zsidóságnak a török hódoltság alatti történetére vonatkozóan az utóbbi időben néhány újabb adat került elő. Buda kulcsait 1526-ban II. Szulejmán szultánnak Jószéf b. Selómó budai zsidó adta át Földvárnál (Dunaföldvárnál). Ezért családja, az Alamanok, adómentességet élveztek. Erről török

1 és héber

2 források egyaránt beszélnek. A strassburgi egyetemi könyvtár 38. sz. héber kézirata egy eddig kiadatlan ajánlólevelet tartalmaz Jechiél b. Jószéf Askenazi számára, aki Budáról (JHŰ) űzetett el feleségével, két fiával és négy leányával. A levelet 1533-ban állították ki Drinápolyban, s aláírói között Jószéf Káró is szerepel.

3 (Fotókópiája birtokunkban van.) Izsák b. Simson, ,,Buda (ffû) lakói közül", említtetik Sámuel b. Móse Kalai, a Balkán több hitközségében működött rabbi responzumaiban 1547-ben.

4 Az isztambuli állami levéltár anyagából ismeretessé vált egy török nyelvű összeírás 1555—56-ból. Ebből kiderül, hogy Safedben 12 magyar-zsidó család élt.

5 Ezek Budáról kerültek oda 1526 után. Buda város pénztárkönyvéből zsidó vonatkozású adatok jutottak tudomásunkra az 1555—58-as évekből.

6 Júda b. Dávid Hakohen Askenazi, aki 1614-ben Krakkóban élt, szintén Buda (JITÛ) város lakói közül való volt.

7 1616-ban Ruben, Jákob budai rabbi fia, levelet ír Komáromból Győr város tanácsához 132 forintnyi követelése behajtása tárgyában.

8 * Ezeknél az adatoknál gazdagabb a sírköveken található feliratos anyag. Budáról 1686-ban kiűzték a törököt, s ez a kiűzés a zsidó hitközség végét is jelentette. A körülbelül ezer főt számláló budai zsidóságnak a fele elpusztult; a megmaradtakat rabszíjra fűzve szállították el a császáriak Budáról. Az árván maradt temetőt a lakosság csakhamar feldúlta és köveit —- szokás szerint — a környék építkezéseinél használta fel. A múlt század második felétől kezdve tatarozási és újjáépítési munkálatok közben sorra bukkantak ki az épületekből zsidó sírkövek, de együttesen sem oly nagy számban, mint a felszabadulás után a bombaokozta romokból. Ezeket a sírköveket 1952-ben

9 és 1958-ban

10 két tanulmányban dolgoztuk fel. Egy romos telek további reménnyel kecsegtetett: a Hess András tér 2. sz., a Szilágyi Erzsébet leánygimnázium egykori épülete. Az 1686-os ostrom utáni években épült fel a domonkosok elpusztult kolostorának helyén élelmiszerraktárnak és pókműhelynek. 1696-ban már készen állott. 1784 óta szolgált iskolaépületül.

11 1925-ben az altiszti lakás kőpadlója alól két sírkő tűnt elő, amelyet Weisz Miksa professzor írt le meglehetősen pontatlanul.

12 Ma mindkettő a Zsidó Vallási és Történeti Gyűjteményben látható. Ez a két kő figyelmeztetés volt arra, hogy ebbe az épületbe készülésekor nagy számmal hurcolhattak sírköveket a közeli zsidó temetőből. Az 1944— 1945-ös ostrom idején az iskola legnagyobb része elpusztult, csupán nyugati és északi szárnyának földszinti falai maradtak meg. Évek óta izgalommal lestük, mikor bontják le a romokat. Ez 1959 469