Budapest Régiségei 20. (1963)
ANYAGKÖZLÉSEK - Huszár Lajos: A budai és pesti vonatkozású reneszánsz emlékérmek 451-464
Egy régi pesti család emlékét őrzi a következő emlékérem. A család a XVI. században vándorolt Bécsbe és birtokot is szerzett Alsó-Ausztriában. Ez az érem Georg Wiesing mödlingi polgár hasonló nevű fiának a feleségét, született Catharina Eiselert ábrázolja. Az ifjú Georg Wiesing előbb az alsó-ausztriai kamaránál volt kancelláriai írnok, majd 1600 körül császári gondnok (Pfleger) lett. Neje azon Eiseler nevű (Eissler, Ayssler) bécsi családból származott, amely korábban Pesten nagy szerepet játszott (egyik tagja, az id. Thomas a XV. században itt polgármesteri tisztséget viselt). Az Eiseler-család a fenyegető török veszély miatt távozott Ausztriába, ahol birtokot szerezve nemességet is nyert. 26 Az érem 1600-ból ábrázolja az akkor 31 éves Wiesingnót, kora jellegzetes viseletében, széles fodros gallérral (11. sz.). A hátlapi címer nyilván a Wiesing-család nemesi címere. Az érem készítő mestere kétségtelen bizonyossággal nem állapítható meg. Habich Corpusában az érmet azon éremsorozatba veszi fel, amelyet „Österreich 1600 ff." cím alatt csoportosít. Ennek a sorozatnak a tagjai mind olyan személyeket ábrázolnak, akik vagy a bécsi, vagy a prágai udvarhoz tartoztak, vagy szereplésük II. Rudolf környezetében általában kimutatható. Tehát Habich az érmet nem kapcsolja határozott mesternévhez. Ezzel szemben korábban Kenner, majd őt követőleg Domanig is a Catharina Wiesing-érmet Alessandro Abondio művei közé sorolja. 27 Alessandro Abondio a II. Rudolf udvarában működött híres éremművész, Antonio Abondio fia volt (1580— 1653) ós főként az osztrák, valamint a bajor udvar részére dolgozott. Habich sem zárja ki véglegesen azt a lehetőséget, hogy esetleg ő lehet a mestere annak az egész éremsorozatnak, amelyhez a Catharina Wiesing-érem tartozik, és ez esetben a sorozatot úgy lehetne tekinteni mint Alessandro Abondio polgári jellegű művét. 28 A német eredetű budai vonatkozású érmek sorát II. Lajosnak egy posthumus emlékérme zárja le, amely annyiban jelent szorosabb budai kapcsolatot, hogy a hátlapi köriratban benne foglaltatik: ,,Natus Budae 1506". Az érem előlapján II. Lajos szembe forduló páncélos mellképe látható, a hátlapot pedig kartusdíszítmónybe foglalt ovális magyar—cseh címer tölti ki (12. sz.). Az érem a hátlapi köriratban előforduló 1526-os évszám ellenére sem akkor készült, a király tragikus halála alkalmából, hanem jóval későbbi eredetű posthumus munka és egy 13 darabból álló éremsorozat egyik tagja. Az egész éremsorozatot Habich közli, és megállapítja, hogy ez a fejedelmi arcképeket ábrázoló éremsorozat nyilván August szász választófejedelem rendelésére keletkezett, s valószínűleg Drezdában készült. Az arcképek festett képek után készültek, és némelyiknél a cranachi előkép kimutatható. 29 Ezt a sorozatot gyakran összekeverték a Valentin Maler-féle hasonló sorozattal. Regiing választotta szét a kettőt, és 12 érmet közölt mint e sorozat tagjait. Ezek közül 10 érmen a szász fejedelmi ház tagjai láthatók, és csak kettőn kívülálló személy: V. Ludwig és III. Friedrich pfalzi fejedelmek. 30 Ez utóbbiakhoz csatolódik harmadikul II. Lajos emlékérme. Ez utóbbi három érem némileg elüt a szász fejedelmi személyeket ábrázoló 10 éremtől, és e különbség főként abban nyilvánul meg, hogy e három érem hátlapján a címer sisak nélküli. Habich feltételezi, hogy a szász sorozat mellett készült egy második, nem szász fejedelmi személyeket ábrázoló sorozat is, és a két sorozat szoros stiláris kapcsolatban áll egymással, tehát ugyanazon mester műve. Azt is megállapítja Habich, hogy az összes érem kőmodellekre megy vissza, és két elől api éremkóp modellje fenn is maradt. Az érem mesterét a régebbi irodalom Joachim Deschler nürnbergi óremmúvész személyében kereste, de Habich kimutatta, hogy a sorozat létrehozója Tobias Wolf — talán augsburgi eredetű — éremművész. Előbb Breslauban működött, majd xVugust szász választófejedelem hívására 1574ben Drezdába ment, és itt mint udvari éremművész tevékenykedett. Működési ideje az 1567 és 1606 közötti évekre tehető. Ezen éremsorozaton kívül ismeretes még további két másik éremsorozata is, egyik a francia királyokról, másik a pápákról. II. Lajos ezen posthumus érme tehát a XVI. század vége felé készült. Keletkezési idejét és helyét ki tudjuk jelölni, de arra nem lehet jelenleg feleletet adni, hogy milyen okból került ez az érem a Drezdában készült éremsorozat tagjai közé. 458