Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Holl Imre: Középkori cserépedények a budai Várpalotából 335-394

Az előbbi lelőhely borospincéjében fekvő réteg (5. réteg.) és az előtér feltöltési rétege (4. réteg, amely folytatása a 6. rétegnek); Mária pénzével: 72. kép 1—6, 74. kép 2—3, 6—7, 9, 11, 75. kép 1—2, 6. Az előbbi lelőhely feltöltése (2—3. réteg); Anjou-kori kályhacsempékkel együtt: 75. kép 4. A Dunához vezető É-i zárófal kaputornya előtt fekvő réteg (É. Ï. 6. réteg) ; két Mária-denár (5. réteg) és két Nagy Lajos-denár, valamint bécsi dénár (1261—81) kíséretében, Anjou-kori címeres kályhacsempékkel együtt: 74. kép 8, 75. kép 13. A Ny-i épületszárny III. helyisége középkori padlója alatti feltöltés (N. U. K. D. 1—2/a réteg); Nagy Lajos pénzével: 74. kép 1. A Szárazároktól D-re húzódó XIII. századi várfal külső oldalán fekvő fekáliaréteg (8. réteg); XIII—XIV. századi kerámiaanyag kíséretében: 72. kép 9. XV. SZÁZAD A leletanyag mennyisége ebben a században a legnagyobb, de pontosabb datálás szempontjából aránylag kevés réteg használható, mert ez időtől kezdve a palota területén a legtöbb helyen már azonos járószintet használnak. A típustáblák anyagát a kápolnától É-ra fekvő udvar legalsó feltöltési rétegeiből választottuk ki. Ezeknek edényei javarészt nem restaurálhatóak, de gazdag pénzanyag kíséretében feküdtek: 8/C. réteg; 6 db 1386—1444 közötti pénzzel: 77 kép 4, 11. 8. réteg; 15 db pénzzel, 1390 ós 1457 között: 77. kép 7. 7/B. réteg; 16 db pénzzel, 1438 és 1465 között: 77. kép 5—6, 78. kép 2—6. 7/A. réteg; pénzlelet nélkül, XV. századi leletanyaggal: 77. kép 8—10, 12. 7. réteg; 19 db pénzzel, 1430 és 1481 között: 78. kép 1, 7—9, 12, 79., kép 6, 80. kép 1, 3. A kápolnától É-ra fekvő kis épület Ny-i bejárata előtt, a küszöbszint alatt fekvő, sziklán ülő feltöltési réteg (X/A. munkahely, 8. réteg); 4 db Zsigmond-obulus (CNH. II. 125. A, 1390— 1424) kíséretében, a réteg felső részén I. Ulászló (1440—1444) pénzével: 77. kép 1—3. JEGYZETEK 1 A szövegközi képanyagban utalunk olyan más bár sárgásabb tónusú kerámia a középkorban előlelőhelyekről előkerült darabokra, amelyek vélemé- fordul: Szilézia és Dél-Lengyelország területe; itt nyünk szerint ugyanannak a csoportnak változatait ilyen agyaglelőhelyek is vannak, edények készítésére képviselik. A lelőhelyet képaláírásban adjuk meg. azonban jóval kisebb mórtékben használták, mint Ha külön lelőhely és őrzési hely nincs feltüntetve, nálunk. Főleg Opole ós Boroszló (Wroclaw) leletei a lelet a budai palotából származik és a Vármúzeum- között fordul elő a XIII—

XVI. században. ban található. 5 Holl I. : Bud. Rég. XVII. köt. Bp. 1956, 177— 2 Holll. : Bud. Rég. XVI. köt. Bp.1955,147—190. 193. — Parádi N., Technikai vizsgálatok nópvándor3 Ma még nem tudjuk megrajzolni, hol voltak láskori és árpádkori edényeken. 1954. Régészeti ezek a fazekasműhelyek. A fehérre égő agyag bánya- Füzetek 12. Bp. 1959. szási helyeit sem ismerjük még kielégítően. A fehér G Z. Vana : Pam. Arch. (1958). —- E. Schuldl, kerámia elterjedési, tehát használati körzete termé- Die slawische Keramik in Mecklenburg. Berlin 1956, szetesen túlnyúlik a műhelyek közvetlen környékén. 63. kép. Elterjedését szemlélteti: Holl I., Adatok a középkori 7 J. Poulik, Staroslovanská Morava. Praha 1948, magyar fazekasság munkamódszereihez. Bud. Rég. 200. — Z. Vana : Pam. Arch. (1956) 150. — Az XVII. köt. Bp. 1956, a cikkhez mellékelt térkép. avar kerámia részletes feldolgozásának hiánya miatt 4 Kresz M., Fazekas, korsós, tálas [Ethno- még tisztázatlan, hogy keletről jövő hatások e fejlőgraphia (1960) 297 — 377] c. tanulmányában foglal- désben milyen szerepet játszottak. kőzik XIX. századi használatával; adatai szerint 8 Holl I. : Bud. Rég. XVII. köt. Bp. 1956, ilyen agyagból főleg a Gömör, Nógrád és Bihar 19. kép. megyei fazekasok készítettek főzőedényeket. Külföl- 9 Höllrigl J., Árpádkori keramikánk. Arch Ért. dön, észak felé, a legtávolabbi körzet, ahol hasonló, (1930) 157. 366