Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Alsó-Pannónia Septimius Severus-kori helytartóinak kérdéséhez 23-45

20 Fitz i. h. 21 CIL III 3387. A 197. márc./ápr.—

dec. időhatáron belül pontosabb keltezés nem lehetséges. — Másképp: Fitz i. h. A praesidium értelmezésére találóan: Mócsy : Arch. Ért. (1955) 67. 22 CIL III 3480. — Fr. Cumont : T. et M II (1896) 141. old. 325. sz. 23 CIL III 10360. 24 CIL III 10471—10473. — ILS 1153. 25 A. Stein, Die Reichsbeamten von Dazien. Diss. Pann. I. 12. 1944, 61. old. 2. jegyzet közöl erre példákat. Idézett prosopográfiai munkájában a Geta Caesart meg nem illető Augustus cím 209. év előtti előfordulásai miatt — szerintünk — túlzottan szkeptikusan kezeli a helytartói címekből levonható tanulságokat. 26 Hohl : RE XIX. HB (1918) 804. 27 Stein i. m. 66. 28 Th. Mommsen : St. R. III

3 588. kk. 29 Mint pl. Iulius Castinus egyik hivatali elődje, Caecilius Rufinus. Lásd a 39—40. jegyzetben idézett feliratokat. 30 J. Jung, Pasten der Provinz Dacien. 1894, 32. — Stein i. m. 66. kk. 31 ILS 2459, és CLXXVIII. old. — CIL XIII 7945. — Biese, Das rheinische Germanien in den antiken Inschriften. Leipzig

—Berlin 1914, 505. sz. 32 Ezt a keltezést fogadta el a régebbi irodalom: Hohl i. m. 804. 33 Dessau : ILS i. h. —• Bitterling i. h. 80. —• E. Stein

[—

E. Bitterling]

, Fasti des röm. Deutschland unter dem Prinzipat. Beiträge zur Verwaltungs und Heeresgesch. von Gallien und Germanien. IL köt. Wien 1932, 128. — Barbieri, L'Albo ... 76. 34 Emellett különösen határozott okfejtéssel: S. N. Miller, Note on an Inscription from Birrens. J. R. St. XXVII (1937) 206—207. 35 Hohl i. h. 803. —- Kuzsinszky, Aquincum. 197. 36 Lásd pl.: ILS 1141, 1147, CIL VI 1450, Ann. ép. (1957) 123. — Vö.: ILS 1159. Tib. Claudius Candidus cursusa (ILS 1140) annyiban mutat eltérést, hogy Candidus még nem volt legiós-legatus, csak tribunus militum, amikor 193-ban megbízták az illyricumi seregrész vezetésével. De nála is megtalálható a századforduló körüli évek lovagrendi karrierjének három lényeges állomása: légiós-szolgálat, ideiglenes ducatus, tartományi kormányzóság. 37 Bitteriing i. h. — Stein, Fasti ... i. h. —

Stein, Die Reichsbeamten ... 66. — Barbieri, Aspetti . . . 21. old., 55. sz. 38 Az, hogy ezek a harcok Aquincum körzetében folytak, mint A. D. Dmitrijev [Arch. Ért. (1953) 88] fölvetette és Szilágyi (TBM. XI. köt. Bp. 1956, 16—17) fejtegette, semmivel sem igazolható. —Vö.: Fitz : Arch. Ért. (1958) 167—169. — A harcok színteréül Gallia vagy Itália jöhet szóba. 39 CIL III 10407. — ILS 3109. 40 CIL III 10415. 41 Ez tűnik ki H. Q. Fflaum összeállításából, aki az Augg. rövidítési módban az Augustorum vagy Augustor. formákkal szemben Septimius Severus-kori sajátosságot keresett: Les gouverneurs de la province romaine d'Arabie de 193 à 305. Syria XXXIV (1957) 132. 42 Iuno Caelestis kultuszára: Nagy T. : Budapest története. I. köt. Bp. 1942, 409. 43 L. 10. jegyzet. Az oltárkő törzsének jobb oldali része sérült. A feliratos mező eredeti szélességét megadja a megmaradt felirat felülről számított harmadik sora, amelynek végéről csak a G-betű hiányzik. A második sor végét kitölti a S [VB] praepositio; a helytartó rövidített előneve már nem fér ki. Az első sorban a [LEG LEG] kiegészítés ugyanezen okból nem lehetséges. A negyedik sor végén a COS DES rövidítésre sincs hely, amit a keltezés szempontjából szükséges lerögzíteni. 44 A megmaradt második sor végén olvasható FACT betűcsoport után, bár az interpunctio hiányzik, az F-betűt nagyobb távolság választja el az ACT betűcsoporttól. Tehát két rövidített szó feloldása is mérlegelhető. Minthogy a legio a III. században már nem használta a felix jelzőt [a kérdésre legutóbb: Alföldy O. : Acta Arch. XI (1959) 118. old., 30. jegyzet], a F(elix) feloldás nem jöhet számításba. A kétszavas feloldásnál viszont tekintetbe vehető: f(eliciter) a <(g)> (en)t(e) vagy hasonló. — Valószínűbb azonban a szövegben javasolt feloldás. Vö.: ILS 2300, 2301. 45 A consuli cím hiánya rövidítésből származó elhagyásnak sem tekinthető. Ilyen esetben ugyanis az alacsonyabb legatus-cím maradt el s nem a consuli, mint pl. egy 210-re keltezett környei oltárkő [Badnóti : Laur. Aqu. II (1941) 81] és egy Severus Alexander-kori aquincumi ópítósfelirat (CIL III 10489) tanúsítja. 46 Dio Cass. LXXV. 10—12 (Boissevain, IH, 348). — Hatra második ostromából ismert incidens, amikor az európai tartományok csapatai megtagadták az engedelmességet. 47 CIL HI 10572. — Bitterling : RE. XII. 1450. 48 CIL III 3508. 49 Az egyik tarracói feliratból (CIL II 4114; ILS 1140; Dobó, Inscriptiones . . . 425) ismeretes, hogy Ti. Claudius Candidus az exercitus Illyricus néven összefoglalt Duna-vidéki csapatokat vezette a Clodius Albinus elleni háborúban. A 17. jegyzetben idézett feliratból következtetve ez az illyricumi hadseregcsoport a dáciai, moesiai és pannóniai vexillatiókból tevődött össze. A pannóniai csapatok jelenléte nélkül különben aligha érthető a Matribus Pannoniorum 197. évben ajánlott lyoni oltárkő (CIL XIII 1766; Biese i. m. 167) vagy a SHA V. Sev. 10, 7 olvasható Pannoniciani augures szerepe, amelyet legutóbb Alföldy G. [Antik Tanulmányok (sajtó alatt)] tárgyalt. 50 CIL III 3463. — ILS 3638. 51 CIL III 1142. 52 Bitterling : Arch. Ért. (1927) 78. 53 PIRII

2 13—14. oid. ós 77. sz. — Vö.: Barbieri, L'Albo ... 28. old., 97. sz. 54 Pflaum i. m. 133. 55 Herodian. III. 10. 1. — Hasebroeh, Untersuchungen zur Gesch. des Kaisers Septimius Severus. Heidelberg 1921, 127. — Legutóbb részletesen: Fitz : Arch. Ért. (1958) 156. kk. (A császárlátoga3* 35