Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Alsó-Pannónia Septimius Severus-kori helytartóinak kérdéséhez 23-45
kevés a valószínűsége annak, hogy kettőjük közé még egy harmadik legátus egyéves hivatalviselése iktatódna. Ritterling és a későbbi irodalom Caecilius Rufinus legatusi működését 203 és 209 közé téve, az említett helytartó és L. Baebius Caecilianus közé helyezte el L. CASSIVS MARCELLINVS kormányzóságát, aki a hagyományos felfogás szerint 202 vagy 203 körül, 66 Groag szerint 67 valamikor 214 előtt igazgatta Alsó-Pannóniát. A 202-es óv, a föntebbiekben kifejtettek alapján, úgy véljük, nem jöhet tekintetbe. Azonban 203 körül mint Caecilius Rufinus közvetlen utódával sem számolhatunk L. Cassius Marcellinus személyével, éspedig a következők miatt: Cassius Marcellinus alsó-pannóniai helytartóságának egyetlen emléke a Róma Város tiszteletére [Urbi Rom(a)e] emelt aquincumi oltárkő, 68 amelyen Cassius Marcellinus a leg. Aug. pr. pr. címet viseli. Más szóval Marcellinus nem két Augustus társcsászársága idején igazgatta a tartományt, hanem olyan időben, amikor még egyetlen Augustus állott a birodalom élén. Helytartói oltár esetében hivatalos és reprezentatív megnyilvánulással állunk szemben, s ezért kevés a valószínűsége annak, hogy a helytartó címében elírásról lehetne szó. A második G betű fölvethető utólagos törlésének sincs nyoma az oltárkő vön. Minthogy tehát egyeduralkodó idejében volt Cassius Marcellinus Alsó-Pannónia helytartója, hivatalviselésének időpontja szempontjából a 198 és 212 közötti évek elesnek. Amikor az oltárkő vön Cassius Marcellinus consul designatus, a 214. és az utána következő évek sem jöhetnek számításba. Septimius Severus uralkodása idején maradnának a 198 előtti évek, illetve Caracalla alatt a 212 márciustól 214 közepéig terjedő idő. Az aquincumi hely tar tóol tárok lelőkörülményeit tekintve, Commodus korát nyugodtan kikapcsolhatjuk. 69 Septimius Severus egyeduralma alatt, 197-ben, mint láttuk, Ti. Claudius Claudianus igazgatta Alsó-Pannóniát. 196 volna tehát a legkorábbi időpont, amikorra Cassius Marcellinus itteni legatusi működését tehetjük. A legkésőbbi időhatár pedig 212 és 214 között jelölhető ki. Ritterling nem az aquincumi Urbs Roma-oltár elemzése, hanem közvetett érveléssel határozta meg Cassius Marcellinus helytartóságának tőle javasolt időpontját. Az egyik aquincumi oltárkövön 70 ugyanis egy Cassius Pius Marcellinus tribunus laticlavius legionis II adiutricis neve olvasható, aki majdnem bizonyosra vehetően azonos azzal a Cassius Pius Marcellinusszal, aki Róma új évszázadát ünneplő 204. évi saecularis játékok aktáiban mint quaestor designatus szerepel. 71 Ritterling 72 és Barbieri 73 szerint mármost az aquincumi oltáron és a saecularis játékok aktáiban szereplő Cassius Pius Marcellinus az alsó-pannóniai helytartó, L. Cassius Marcellinus fia vagy rokona lehetett, s minthogy 204-ben quaestornak jelölték, 203 vagy 202-ben szolgálhatott mint tribunus — atyja, illetve rokona helytartósága idején — az aquincumi légióban. Cassius Pius Marcellinus legiósszolgálata ily módon Cassius Marcellinus helytartóságának idejét is meghatározná. A föntebbi gondolatmenettel szemben azonban már Dessau, 74 majd később Groag 75 ellenvetéssel élt. Szerintük L. Cassius Marcellinus és Cassius Pius Marcellinus azonos személynek tekinthető és L. Cassius Pius Marcellinus helytartósága a 212—213. évekre illene leginkább. Az utóbbi véleményt igen komolyan alátámasztja az a tény, hogy a saecularis játékok aktáiban Cassius Pius Marcellinus neve egy ízben Cassius Marcellinus formában is olvasható. 76 Bár az aquincumi tribunusoltáron és a saecularis játékok aktáiban szereplő Cassius Pius Marcellinus praenomenje nem ismert, az aquincumi Urbs Romaoltárt állító L. Cassius Marcellinus legátussal nagy valószínűséggel egyazon személynek tekinthető. Ennek elfogadása esetén pedig L. Cassius Marcellinust lulius Castinus közvetlen tArAma^jSSraïut: utód J ának tekinthetjük, aki 212-től 214 közepéig kormányozta cumi oltárköve (212—214) Alsó-Pannóniát. 30
