Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Római kori épületmaradványok a Király fürdőnél 259-298

44 Alávágott peremű békásmegyeri tálak nagy számban kerültek felszínre a praetorium alatti lakógödrökből: Kába i. m. (13. jegyz.) 18. kép 4—6, 11, 20. kép, 22. kép 4. — Aquincumon kívül több helyről ismert ez a típus, elsősorban természetszerűleg Békásmegyerről: Nagy L. i. m. (40. jegyz.) XIX. t. 5a—b, 164; Bonis i. m. (12. jegyz.) XXIII. t. 6, 24; Hunyady i. m. (31. jegyz.) CIV. t. 1, 4, CV. t. 2—3; Schörgendorfer i. m. (18. jegyz.) 4. t. 61; legutóbb: G. Mossier, Die Vorgeschichtliche Funde. Die Ausgrabungen auf dem Magdalensberg. 1950. Carinthia. Wien 1952, 126. old., 28. kép. 45 Hasonlót közöl: Hunyady i. m. (31. jegyz.) 46 Tabánban került elő több hasonló dák kerámia: Nagy L. i. m. (40. jegyz.) 24. old., XII. t. 1. — Nagy L., A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1958. évben. Bud. Rég. XIX. köt. Bp. 1959, 249. 47 L. 33. jegyzet. 48 András-kereszt motívumos tál azon áruk körébe tartozik, amelyek kapcsolatosak a maroskeresztúri kerámia anyagával. (Vö. 16. jegyz.) 49 L. 12. jegyzet. 50 Claudius

—Vespasianus-korra keltezhető délgalliai sigillata: E. Ritterling, Das frührömische Lager bei Hofheim. 1913, 4. típus B. — F. Oswald—D. Pryce, An Introduction to the Study of terra sigillata. 1920, XLIL t. 19. 51 A Duna-vonal közvetlen megszállásával létesült kapcsolat kelet és nyugat között, és ekkor importálták Pannóniába a dél-galliai gyárak termékeit. Ezek az áruk, s közöttük a Drag. 29-es korai forma a Pó vidéki edények utolsó jelentkezési idejében együtt találhatók (Nagy L. : Bp. tört. 355—356, 661). A mi darabunkhoz hasonló mintájú töredéket közöl: A. Oxé, Frühgallische Reliefgefässe vom Rhein. Frankfurt a. M. 1934, VI. t. 22—25. Az inda utóbbi helyen lazábban csavarodik, levelek és nagyobb rozetták vannak [Dechelette i. m. (5. jegyz.) 97. old., 65. kép]. Díszítésében a Nijmegenben talált darab a legközelebbi analógia (R. Knorr, Terra Sigillata Gefässe des ersten Jahrhunderts mit Töpfernamen. Stuttgart 1952, V. t. 2). Több ugyancsak hasonló darab az augsti thermákból [Ettlinger i. m. (18. jegyz.) 40. t. 22, 42. t. 92, 43. t. 94]. — Egy majdnem ép Drag. 29-es edényt mutatott be ásatási beszámolója kapcsán Albertfalván Nagy Tibor, az i. sz. I. századi tábor területéről. 52 L. 18. jegyzet. 53 Resatus bennszülött fazekas mester és körének műhelyéből kerültek ki a sima falú, fogaskarcolt és benyomott díszítésű ezüstszürke, szürke és feketére festett fényes kerámiatálak. Áruja előfordul az aquincumi, i. sz. I. ós II. század eleji rétegek anyagában általában mindenütt: Nagy L., Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában. Bp. 1931, 54; Nagy L., Egy pannóniai terra sigillata gyár. Arch. Ért. (1928) 96; Nagy L. : Bp. tört. 255, 627; Bonis É., A Bécsi úti korarómai temető agyagedényei. Ant. Hung. (1947) 45; Kába i. m. (13. jegyz.) 19. kép 1—3; és i. m. (12. jegyz.) 165. old., 5, 8. kép. — A technikai sajátosságairól: Alföldi A., Az eraviszkuszok Buda földjén. Bp. tört. 160. — Legutóbb bővebben foglalkozott a problémával: E. Thomas, Die römerzeitliche Villa von Tác—Fövénypuszta. Acta Arch. Hung. (1955) 114. — Tál névbélyeges töredéke: Barkóczi—

Bonis i. m. (3. jegyz.) 23. kép 9, L. t. 13; Kiss i. m. (13. jegyz.) VIII. t. 1; egyéb díszítéssel: uo. VET. t. 2, 3. 54 Vörös festésű edények analógiái legelőször: Nagy L., Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában. Bp. 1931, 36. kép; uő., Az aquincumi polgárváros tűzoltóságának székháza. Laur. Aqu. I. Diss. Pann. II. 11. 206. old. — Sok töredék a praetoriumból és a polgárváros nyugati részéből: Kába i. m. (12. jegyz.) 55 A tál kutya-figurájával megegyező kutyadíszítések CINNAMVS és PATERNVS mester kezemunkái: Dechelettei. m. (5. jegyz.) 140. old., 934. ábra. 56 Táncoló szatír: Dechelette i. m. (5. jegyz.) II. 65. old., 384. ábra; Oswald—Pryce i. m. (50. jegyz.) XXXII. t. 652 (Lesoux). 57 A tál formája erősen La-Tène karakterű. Legkedveltebb az i. sz. I. század első évtizedeiben. Némi változtatásokkal a profilkiképzésben itt-ott még feltűnik all. század elején: Ettlinger i. m. (18. jegyz.) 19. kép 9. 58 Az edények sávos, rácsmintás díszítése ugyancsak La-Tène hagyomány. Megtalálható a legkoraibb tibériusi anyag leletegyüttesében éppenúgy [Fischer i. m. (13. jegyz.) 33. t.], mint az i. sz. I. század végi [Mócsy i. m. (9. jegyz.) 62. old., XVI. t. 19, 23, 24), vagy II. századi anyagban, pl. Bicsérden, ahol nincs császárkor előtti előzmény, ennek ellenére a kerámia La-Tène jellegű [Barkóczi L., A bicsérdi római kemence. Folia. Arch. (1956) 23. kép 3—4, XIX. t. 3]. A Vêtus Salina-i táborban is előfordul [Barkóczi— Bonis i. m. (3. jegyz.) XLI. t. 2]. 59 L. a 16. jegyzetben foglaltakat. 60 L. 12. jegyzet. 61 Uo. 62 Uo. 63 Rheinzabern. Ludooici i. m. (6. jegyz.) 63. old., 84. kép. 64 Behúzott peremű mély tálak általánosan a császárkor első és második századában. Vörös változatban főleg a korábbi lelőhelyekről ismerünk példányokat [Mócsy i. m. (3. jegyz.) 187]; gyakoribbak a szürke szemcsés iszapolású darabok [Bonis i. m. (12. jegyz.) XXII. t. 2—3], Bicsérden [Barkóczi i. m. (58. jegyz.) XX. t. 7, 24. ábra 7], Iváncon (Bonis É„ Császárkori halomsíros temetkezés Iváncon. Folia Arch. IX. 71). — ÍV. Lamboglia, Gli Scavi di Albintimilum e la cronologia della ceramica Romana. 1950, 28. 7/3, 71. — Barkóczi—

Bonis i. m. (3. jegyz.) 20. kép 13. — ö. Simonéit, Tessiner Gräberfelder. Basel 1941, 139. old., 26. sír. — Kába i. m. (12. jegyz.) 11, kép 12, 15, 21. 65 Dél-galliai töredék: Oswald—Pryce i. m. (50. jegyz.) 30. t. 54, 66. t. 67. 66 A márványos festésű áru a Duna-menti anyagban a Flavius-korban jelenik meg: Bonis i. m. (12. jegyz.) 15. — K. Bettermann, Die bemalte Keramik der frühen Kaiserzeit im rheinischen Germanien. 293