Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Római kori épületmaradványok a Király fürdőnél 259-298

KÁBA MELINDA RÓMAI KORI ÉPÜLETMARADVÁNYOK A KIRÁLY FÜRDŐNÉL 1958 májusában termálcső fektetése közben római kori épületek részei kerültek felszínre a Király fürdőnél,

1 a Fő utca 84. sz. épület előtt

2 (1. kép és 6. kép 1). A kutatás csak a csatornaárkok kiszélesítésére korlátozódhatott. Az építtető vállalat négy árkában (2. kép, I—

IV. sz.) talált római kori emlékek összefüggő képét erősen megzavarta a barokkkorban e helyen épült katonai kórház. Az I. sz. árok K-i végének blokkszerüen kiszélesített árkában egy É—D-i irányú középkori fal alatt római fürdőhelyiség apszis-záródású falívje bontakozott ki a földtakaró alól (3. kép, 5. kép; 6. kép 2, 3 és 8. kép 4). A medence falát és padozatát terrazzóval burkolták. Ez a réteg csak a falak lábazati részét fedte, a felmenő falat freskóval díszítették, amit a nem nagyszámú, de változatos mustrájú fennmaradt töredék bizonyít (23. kép 1—17, 24. kép 1—15 és 25. kép 1—-25). Megtaláltuk a medence K-i irányba kivezető szennyvízcsatornáját. Oldalának peremes tegula burkolatát egy-két helyen in situ találtuk (6. kép 4). A csatorna betömődőtt törmelékrétegéből számtalan tegula, imbrex és tubus töredékét szedtük fel. Valamennyi bélyeg nélküli. A termet hypocaustummal fűtötték. A meleg levegőt csatorna vezette a medence alá. A légfűtő csatornát ugyancsak kibonthattuk (7. kép 2), benne erősen átégett és kormos trachitoszlop feküdt. A medence fala opus spicatum technikával készült. Az alaprajz átalakítás nyomait tükrözi a helyiség É-i és D-i végénél (8. kép 4). A meleg levegőt vezető fűtőcsatorna is új elhelyezést kapott, amely jól kivehető az alaprajzon az apszis ívének É-i szélénél. Ennél az átépítésnél megcsonkult az ív vonala is. A fürdőmedence padozatán opus spicatum falrakás utolsó kősóra kíséri egyforma szélességben az íves falat. Valószínűleg a medence ülőpadkájának maradványa ez (6. kép 3).Üreges volta arra enged következtetni, hogy eredetileg ezt a részt is fűtötték. A padozat egyébként ebben a kis sávban is terrazzóból készült. Nyoma jól kivehető az elfalazás belső oldalán is. A medence csonkán maradt Ny-i fal végződései mellett leástunk a bolygatatlan talajig (8. kép 1 és 3). Metszetben megtaláltuk a köríves fal alapozásának szintjét. Alatta egy faszenes paticsos réteg húzódott, amelyben kelta kerámia feküdt. Amint a továbbiakban látjuk majd, ez a réteg mindenütt kibontakozik a bennszülött őslakók egykori verem- vagy lakógödreinek emlékeként. Az apszishoz D-en egy K—Ny-i irányú fal kapcsolódik, amelynek alaprajzi rendeltetését már nem sikerült tisztázni a leletmentés keretei között (5. kép). LELETEK I. A medence belsejében több, s főleg kerámialelet feküdt. A római réteget itt, mint mondottuk, bolygatták a közép-, török- és a barokk-korban. A római anyag tehát vegyesen fordul elő az utóbbi korok emlékeivel. A leleteket ennek ellenére bemutatjuk, tekintettel arra, hogy összmennyiségükben érdekes keresztmetszetet kapunk a legkorábbi anyagtól a legkésőbbi darabokig. 17* 259