Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Sz. Póczy Klára: A termékenység-kultusz terrakottái Aquincumban 241-258

40 Finály G. : Arch. Anz. 40 (1925) 289. — F. Oelmann : Germania 17 (1933) 178; Nagy L. : Budapest története. I. köt. Bp. 1942, 582. Egy kerek szentélyről, illetve kör alaprajzú kultikus épületről számol be Nagy L. az 1935. évi feltárások során. Ez a polgárváros déli kapujának szomszédságában állott: Bud. Rég. XII. köt. Bp. 1937, 273. 41 H. Koethe : BRGK 23 (1933) 11. 42 Uo. 19. 43 Szilágyi J. : Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1956, 404. old., 13. kép. — Uő., Aquincum ... 74. — Vö.: Koethe i. m. 104. 44 R. G. üollingwood : The archeology of roman Britain. 1930, 140. old., 35a kép. 45 Poetovióban és Carnuntumban tártak fel még hasonló szentélytípusokat Pannónia területén, ehhez: Alföldi A. : Századok 70 (1936) 13; Schober ;

. m. 47. kk.; M. Abramic, Führer d. Poetovio. 1925, 24. kk. 46 Kuzsinszky B. : Bud. Rég. XI. köt. Bp. 1932, 270. — Nagy L. : Budapest története. I. köt. Bp. 1942, 582. — Szentléleky T. : Bud. Rég. XIX. köt. Bp. 1959, 184. 47 Nagy L. : Uo. 635. -- Póczy i. h. 125. 48 H. Lehner : BJ 110 (1903) 188. kk., különösen 202.—Loeschke i. m. 61. kk., 24. t. — K. E. Krüger : Tr. Z. 1 (1926) 2. old., 2. kép. — F. Fremersdorf : Die Denkmäler d. röm. Kölns. 1928, 34. t. — Uő.: Saalb. Jb. 9 (1939) 11. old., 6. t. 49 Lehner i. h. 197. — Fremersdorf, Die Denkmäler ... 11. kk. — Uő.: Germania 8 (1924) 27. kk. — M. Siebourg : BJ 138 (1933) 106. 50 A bélyeg felbontásához vö.: E. Kornemann : RE 7 (1900) 543. 51 Siebourg i. h. 107. kk. 52 Schmitz i. m. 185. 53 W. Reusch : Germania 20 (1936) 113. 54 J. Klingenberg szerint Vindex a kölni Mars Ultor szentélyének kultuszszobrát másolta volna a II. század elején [BJ 140—141 (1936) 294]. A műhely datálásához legutóbb: F. Fremersdorf, Köln 1000 Jahre Stadt. 1950, 40. 55 Vö.: Loeschke i. m. 139. 56 Koethe i. m. 15. 57 Összefoglalóan: W. Schleier macher : BRGK 23 (1933) 138. — Siebourg (utóbb i. h. 120) idézett elméletével szemben Schmitz (i. m. 138) úgy véli, hogy a kultuszok feléledését részben a helyi elemek társadalmi feltörése okozta, részben a sok azonosság az akkortájt igen kedvelt Isis- és Semele-kultusszal. Azonban nem tudjuk, hogy nem fordított volt-e az utóbbi esetben a helyzet. 58 Pl.: Alföldi A. : Századok 70 (1936) 9. — Nagy L. : Budapest története. I. köt. Bp. 1942, 618. 59 Vö.: Siebourq i. h. 121. 60 Ehhez: Ihm i. m. 2468, pl. az 1—3. ábrán a nőalakok attribútumai. — Bickel i. h. 217. 61 Schleier macher i. h. 139 (erről részletesen). 62 Fetlich i. h. 91. 63 B. Thomas utóbb i. h. 33, 35. old., 80. t. 64 Már Radnóti A. figyelmeztetett a votivtárgyak thráciai kapcsolataira (vö.: B. Thomas utóbb i. h. 37), s véleményünk szerint ugyanazt az utat teszik meg pannóniai gyártásukig, mint az alakos ábrázolásos ládaveretek, amelyeket korban éppen megelőznének. Ehhez: Radnóti A. : Intercisa. II. köt. Bp. 1957, 294. 65 CIL XIII. 1466. Septimius Severus idejéből. Ritterling E.: Arch. Ért. (1927) 68. 66 Vö.: Siebourg utóbb i. h. 108, 114. — Schmitz i. m. 138 (ettől eltérő véleménnyel). 67 Talán ide sorolható még egy aquincumi fogadalmi emléktábla, vö.: Hampel J. : Arch. Ért. (1881) 171. 68 Nagy L. : Germania 15 (1931) 64. — Uő.: Germania 16 (1932). 69 Alföldi A. : Századok 81 (1947) 19. 70 Schmitz i. m. 74. 71 H. Aubin : BJ 130 (1925) 23, 29. Ehhez még: H. Niessen: BJ 98 (1895) 168. kk. 72 A. Mócsy : Die Bevölkerung Pannoniens bis zu den Markomannen-Kriegen. 1959, 101. 73 B. Saria : Pannónia 1 (1935) 176. 71 Uo. 177. Ehhez még: M. Rostoozeff, Gesellschaft und Wirtschaft im röm. Kaiserreich. Leipzig 1929, 199. old., 78. jegyzet. 75 Saria i. h. 178. — Vö.: ILS 7066. 76 J. Weinmann : Mitt. d. Ver. f. Carnuntum 5 (1952) 9. — A, Mócsy : Acta Ant. 4 (1955) 222. 77 A. Mócsy : AAA 3 (1953) 180. 78 Alföldi A. : Századok 70 (1936) 15. — F. Fremersdorf : Diss. Pann. 2. 10. 1938, 181. kk. 79 Rostovzeff i. m. 136, 306. 80 Vö.: 39. jegyzet. — Ehhez még: Mócsy utóbb i. h. 189. 81 Szilágyi, Aquincum . . . 20. — Alföldi A. : Budapest története. I. köt. Bp. 1942, 277. 82 Szilágyi, Aquincum . . . 24. — Ehhez: Klinkenberg i. h. 290. kk. 83 Mócsy A. : Arch. Ért. (1951) 109. — Vö.: Swoboda i. m. 142. 84 A városfalhoz: Nagy L. : Bud. Rég. XII. köt. Bp. 1937, 262; a falat szegélyező utca és házsor: Szilágyi J. : Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 312. 85 Vö.: Juhász Gy. : Arch. Ért. (1936) 33. Véleményünk szerint a boltsor nem éghetett le mindjárt a II. század második—harmadik évtizedében, mert a sigillata-anyag, amit tartalmazott, a mai álláspont szerint későbbi annál. Vö.: J. A. Stanfield—G. Simpson, Central Gaulish potters. 1958, XLIII. t. A leletegyüttesben ún. rhaetiai edény import darabja is szerepel a század közepéből. Az egyik bolthelyiségben az Aranyárok menti fazekasműhely áruját találták. Ez a műhely szintén a 30—40-es években volt üzemben. A nagy közfürdőhöz: Thomas E. : Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, 91. 86 Nagy L. utóbb i. h. 263. — Nagy T. : Bud. Rég. XIII. köt. Bp. 1943, 384. — Uő.: Bud. Rég. XVIII. köt. Bp. 1958, 150. 87 Mócsy, Bevölkerung . . . 70. 88 Nagy L. : Budapest története. I. köt. Bp. 1942, 370. — Szilágyi, Aquincum ... 28. 89 Nagy L. utóbb i. h. 629. 90 Uo. 630. 91 Mócsy, Bevölkerung... 379. jegyz. 256