Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Sz. Póczy Klára: A termékenység-kultusz terrakottái Aquincumban 241-258

j város ipari életének kialakításában milyen mértékig vettek részt, csak közvetett adataink vannak. Az említett Hadrianus-kori polgár1 városi fazekasműhelyben készült edényekről formakincsük és díszítésük stíluselemei elárulták, hogy semmilyen kapcsolatban sincsenek sem a korábbi, sem a velük párhuzamosan ; üzemben levő táborvárosi fazekasműhelyek edényeivel, hanem közvetlenül dól-pannóniai és nyugati hatásokat tükröznek.

93 Viszont később helyi technikával alkalmazzák ezeket az i idegenből másolt motívumokat, tehát az eredetileg nyugatról idekerült műhelytulajdonos, 1 fazekasmester bennszülött alkalmazottakkal , dolgoztathatott. Az eddig ismertté vált kölniek névanyagában L. Vepintalia (vagy Luepintania) libertus pl. kölni kereskedőház képviseletében élhetett itt.

94 A fazekasműhely mellett a helyi kőfaragók is rajnai mintaképek alapján dolgoztak ebben az időben, ennek bizonyító adatait, a képtípusok módosulását számos tanulmány ismertette.

95 Helyi üveggyártásról még nem tudunk, viszont a hamvasztásos sírok melléklej tei azt bizonyítják, hogy importált üvegkészleteket használtakekkor

96 a helyi készítésű kerámiával együtt, amely utóbbit könnyebben lehetett előállítani. Mindezek alapján arra gondolunk, hogy a kölni kereskedők, akik a II. század első felében a tábor mellett megtelepedve a legio ellátását szervezték, később az újonnan kiépülő polgárvárosban részben kölni megbízóik érdekeit képviselve, részint magánvállalkozóként vagyonukat iparba feletették.

97 A II. században birodalomszerte nagyobb változás állt be a városi lakosság vagyoni helyzetében, Itáliában némileg eltolódik az arány a pénzarisztokrácia és a közepes vagyonú földbirtokos réteg között, az utóbbiak előnyére, s ez hatással volt a városi társadalom kialakulására.

98 A kölniek aquincumi vállalkozásaik révén meggazdagodva, vagyonuk révén a városi társadalomban is szerepet játszhattak.

99 Temetkezésük elárulja, hogy a lakosság tehetősebb rétegéhez tartoztak. A frissen kibontakozó városban érthető felfelé törekvésük, mert az új s hihetetlenül tarka összetételű lakosság

100 keretében jobban érvényesülhettek, ez újonnan romanizált provincia új alapítású fővárosában műveltségük révén is az elsők közé tartozhattak. Már korábban rámutattunk arra, hogy az aquincumi kerámiaipar a legtöbb exportáruval közvetlenül a markomann háborúk után, a II—

III. század fordulóján jelentkezik a várostól délre fekvő Intercisában,

101 sőt a távoli Dáciában is.

102 A temetkezési rítus elterjedése s az itt feltűnő kölni terrakottatípusok alapján arra gondolunk, hogy ekkor talán lerakata is lehetett Intercisában a kölni kereskedők egyesületének. Ez a város volt a Dáciába irányuló kereskedelem csomópontja. Összegezve az elmondottakat, Pannónia kelta alaprótegű helyi lakossága egy életet és halált osztó termékenység-istennőnek áldozhatott a római foglalást megelőző időben. Ahhoz, hogy a császárkorban romanizált módon jusson kifejezésre az istennő alakja és jellemző tulajdonságai, a korábban romanizált Rajna menti provinciálisoktól vette át a már interpretált kész kép17. kép. Ülő nőalak csecsemővel 252