Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Sz. Póczy Klára: A termékenység-kultusz terrakottái Aquincumban 241-258

ciális ipari centrumnak, de majd minden provinciának megvolt a maga gyülekező helye. A gyakorlat az volt, hogy éppen a forum környéki kisebb szállodákat, kocsmákat bérelték vidéki kereskedőegyesületek, ahol a társulati tagok üzleti útjuk alkalmával szálláshoz és ellátáshoz is jutottak, s egymással is fenntarthatták a szükséges kapcsolatokat. Dáciában pl. több különböző kisázsiai várost képviselő kereskedelmi egyesülésről tudunk,

74 de pl. olyan kereskedőtársulat emlékét is megőrizte egy felirat,

75 amely „collegium peregrinorum"-ról szól. Savariában és végig a borostyánkő útvonalon köztudomásúan északitáliai üzletházak képviselői tartották kezükben a piacot.

76 Ezek az adatok az elterjedt emlékanyaggal párhuzamosan világosan jelzik, hogy egy-egy ipari központ, mint pl. Alexandria, Köln, Aquileia, milyen sugarú körben és mikor fejtette ki tevékenységét, éreztette hatását. Nézzük meg tehát ebből a szempontból, hogy mikor kerültek a kölniek Aquincumba? A Nagy L. által publikált és már említett sírkővek egyike 138-ból való,

77 tehát ekkor már itt voltak a városban. Viszont nem tartjuk valószínűnek, hogy Hadrianus uralkodása előtt ide kerültek volna, miután a dunai limesút kiépítéséhez a lényeges lépést csak Traianus tette meg 100-ban a Vaskapu áttörésével, s csak ezután épül ki teljes hosszában, átkelőhelyekkel, és postaállomásokkal végig minden szakasz.

78 Ebben az időpontban gazdaságossági okokból átszervezték a hadsereg ellátását. Az I. század folyamán még Itáliából érkeztek a császári szállítások. A költségcsökkentést lényegesen elősegítette a szállításoknál az útvonal lerövidítése; ezért helyben, a környékről szerezték be az utánpótlást.

79 Ez a meggondolás döntően befolyásolta az ipar decentralizációját. S ezzel magyarázhatjuk valószínűleg azt is, hogy a korábban Itáliában tevékenykedő kereskedők most a dunai provinciákba helyezték át működésük súlypontját. A kölniek elsősorban hadseregszállítók lehettek, ez szintén a nevükből tűnik ki, s így természetes, hogy kezdetben az aquincumi legióstábor mellett, annak canabaejában laktak. Aquincum szempontjából megváltozik jelentőségük akkor, amikor innen átköltöznek a polgárvárosba,

80 amely röviddel azelőtt kapott municipium rangot,

81 s ennek következtében óriási fellendülés észlelhető a település életében. Rövid egy-két évtized alatt az egész városkép átalakult, s a korábbi rendezetlen, bennszülött jellegű falu helyén

82 rendezett utcákat szegélyező középületek, emeletes lakóházak, sétacsarnokok, közművek létesülnek az ekkor megépülő városfalon belül. Aquincum legkorábbi periódusa ma még nincs feltárva, csak a zegzugos utcarendszer alapján következtetnek arra, hogy a korábbi utcahálózatot követi ez az építkezési korszak.

83 Viszont a városfal, a főutcákat szegélyező épületek,

84 boltsor az E—D-i út teljes hosszában,

85 a város középpontjában emelkedő fürdők, szállók ós a kézművesek magánházai az aquaeductus mentén:

86 első periódusában mind Hadrianus-kori építkezés,

87 korábbi épületek elplanírozott rétege fölött. 13. kép. Venus gyermekekkel 250