Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - P. Brestyánszky Ilona: A pest-budai ötvösség a XIX. században : a budapesti templomok kincstárai alapján 201-219

5. kép. Tömjóntartó. Paschberger Ferenc műve. 1800 körül. Pesti volt ferences templom pomázi, gombai, fülöpszállási templomba, és a hódmezővásárhelyi ref. újtemplomba is.

34 A terézvárosi r. k. plébániatemplom őrzi Paschberger 1811-ből való aranyozott ezüstkelyhét

35 (6. kép). Talpa kerek, profilált, palmettasoros díszű. A palmettákban félrozetták, a palmetták felső íveinél négylevelű rozetták. Kanelurás váza idomú, rozettás nódusz. A kosár alján palmettasor. A palmettasorok felett három trébelt szőlőfürt három búzakalászköteggel váltakozik. A kosarat rozettasor zárja le. Talpán bevésett kurzívfelirat: „Exvotis. 1820." Talpperemén beütve pesti városjegy 1819-es évszámmal, A. évbetű és Kőszeghy 488. sz. F. P. mesterjegye. A kehely szép munka, Paschbergernek kiváló alkotása. Az Országos Zsidó Múzeumban van a „Régi Buda és Pest iparművészete" c. kiállításon bemutatott ezüst, plasztikus oroszlánnal díszített fedelű perselye 1822-ből, amely a mester jelentéktelenebb alkotásai közül való.

36 A volt szervita templom a mester egy szakirodalmunkban eddig ismeretlen, egyszerű, aranyozott ezüstkelyhét őrzi 1823-ból. Talpa kerek, profilált, nódusza váza idomú, kupája sima. Talpperemón beütött pesti városjegy, Kőszeghy 484. ós 399. sz. jegye. A józsefvárosi r. k. templomban található Paschberger Ferenc eddig nem publikált, 1824bői származó tömjén- és szenteltvíztartója. A tömjéntartó talpas váza idomú, trébelt állólevéldísszel, félgömbös testtel, peremén rózsás, leveles fríz. Felső része ívelt, állólevélsorral, áttört ívsorral és ugyancsak rózsás frízzel. Fenekén beütve Kőszeghy 488. sz. F. P. mesterjegye és a pesti városjegy 1824-es évszámmal. Az ezüstből trébelt szenteltvíztartó talpas váza idomú. Kerek, profilait talpát állólevélsor, félgömbös testét trébelt szívpalmetta-sor két rózsával és margarétával, peremét pedig gyöngysor díszíti. Füle kengyeles, fenekén beütött pesti hitelesítő bélyeg 1824-es évszámmal és Kőszeghy 487. sz. F. P. mesterjegye. Mindkét darab jóarányú empire alkotás éppúgy, mint a Krisztina téri plébániatemplom ezüstből trébelt, talpas félgömb alakú, kengyeles fülű szenteltvíztartója 1826-ból.

37 A Prandtner-ötvöscsalád a pesti XIX. századi ötvösség jeles képviselője volt. Művészetével újabban Bóka Lászlóné tanulmánya foglalkozott részletesen.

38 Az ötvösdinasztia megalapítója id. Prandtner József , 1783-ban Schwager János Mihály inasa: 1791-ben elvette mestere lányát és céhmester lett. 1837-ig említik.

39 A hazai empire kiváló képviselője volt, aki a bécsi empire formanyelvet a hazai szűkösebb viszonyokhoz alkalmazta és a maga egyszerűségében s mértéktartó díszében figyelemre méltó műveket alkotott. Stílusára jellemző a kissé száraz, lapos trébelési mód, amely különösen a szőlőfürtök és a búzakalászok mintáiban szembetűnő (pesthidegkúti r. k. templom kelyhe, terézvárosi r. k. templom Stadler-kelyhe). Legkorábbi ismert műve a kiskundorozsmai r. k. templom elegáns cibóriumkelyhe 1792-ből,

40 másik kiváló, egyházi kincstárban őrzött műve az Országos Zsidó Múzeumnak a ,,Régi Buda ós Pest iparművészete" c. kiállításon bemutatott trébelt, állóleveles és akantuszleveles díszű levita kannája az 1796 körüli évekből

41 (8. kép). (A tál a második világháború alatt elveszett.) 1825-ben készült az óbudai plébániatemplom füstölője ós naviculája. Ezek eddig ismeretlenek voltak. Az ezüstből trébelt, talpas váza idomú füstölő teste alul bordázott, peremének alján levélkoszorú, peremdísze fogazott. ívelt felső részének pereme állólevélsoros, áttört babérkoszorús, tetején bordázott rozetta. Füle S alakú. Allólevélsoros talpán beütve Kőszeghy 493. sz. J. P. mesterjegye és a pesti hitelesítő bélyeg 1825-ös évszámmal. 208