Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon 165-200

87. kép. Kétfejű, sasos kályhacsempék metszetei: a) Eger (54. kép), b) Eger (48. kép), c) Eger (53. kép), d) Eger (59. kép), e) Eger (49. kép), /) Eger (51. kép), g) Eger (52. kép), h) Nagyvázsony (71. kép), i) Eger (86. kép), j) Sümeg (45. kép) annak a szegélybe metsződő keresztje nagy egyezéseket és hasonlóságot mutat ; ezek a jegyek mind a XVII. század második felére utalnak. Az egri várban talált kétfejű sasos kályhacsempék közül a népies darabok műhelye Miskolc lehetett (49. kép). Ezt a feltevést a következő érvekkel kívánjuk alátámasztani: Egernek Miskolccal már a XVI. század 70-es éveiben erős kapcsolata volt az agyagművesség vonalán, az ott dolgozó Miskolci Mihály személyén keresztül.

57 A mester nevével ellátott egri kályhacsempék sárgásfehérre égetett anyaga és a későbbi, 1682-es évszámú kétfejű sasos kályhacsempe anyaga között feltűnő hasonlatosság van. De hasonlóságot tapasztalunk a máznál is. E két dolog hasonlósága fennáll az előbb említett kétfejű sasos és az egri, valamint a diósgyőri várban előkerült lovas alakos kályhacsempék között is, amelyeket azonos mester alkotásainak tartunk.

58 A műhelynek Miskolcra való helyezése arra is feleletet ad, hogyan kerülhetett ez az 1682-ben készült kályhacsempe az egri várba, mielőtt azt a töröktől visszafoglalták volna. A mester a raktáron levő darabjaiból szállított 13 Gerevich: Budapest régiségei 193