Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon 165-200

pével mutat nagy hasonlóságot,

47 mind formailag, mind a díszítést illetően. Ez a két adat, ha nem is bizonyítja a két terület közti közvetlen kapcsolatot, mégis felveti annak lehetőségét, hogy szoros kapcsolat lehetett a kerámiaművessóg területén az egy fő alatt élő országrészek, a hazánktól elszakított hódoltsági területek és a szomszédos országok kályhásai, fazekasai között ; a mintakincs egy része vándorolt és színezte egy-egy terület kialakult, hagyományossá vált formakincsét. A közölt darabok a samobori és susegradi várak ásatásai alkalmával kerültek elő. A leletek között itt is találhatók delfines pártacsempék. A kétfejű sasos kályhacsempék korát a XVII. századra határozták meg, de néhány darabról feltételezik, hogy a XVI. században készültek. A közölteken kívül számos esetben találunk kétfejű sasos ábrázolásokat, amelyek évszám nélküli kályhacsempék korhatározásánál segítségünkre lehetnek. Ilyen például a késmárki (Kezmarok) vár kápolnájának bejárata fölött elhelyezett Thököly-címer (85. kép), amelynek készítési ideje 1658. Találunk ilyen ábrázolásokat oklevelek vízjegyeiként,

48 festményeken,

49 vasművesséoremekein

50 és ország címerében is.

51 A kétfejű sasos kályhacsempék leírása, koruknak meghatározása ós az ábrázolással kapcsolatos adatok ismertetése után megkíséreljük felvázolni e csempe-típusnak hazai történetét. Hazánkban a kétfejű sasos ábrázolás Dénes asztalnokmester pecsétjón jelenik meg 1328-ban. A XIV. században — eddigi ismereteink szerint — nem készítettek ilyen kályhacsempéket. Az első kétfejű sasos kályhacsempének töredékét véljük felfedezni abban a darabban, amely a budai vár keleti palotaudvarának VIII/2. sz. gödréből került elő 6,30 m mélységből, a 4. rétegből (2. kép). A sötétzöld mázas töredéken egy kétfejű sas egyik koronás feje, nyaka és szárnyának felső vonala, valamint az erőteljes, korai sasos ábrázolásokról ismert szárnykönyök látható. A sas fején korona, a szárny felső vonala felett pedig egy, a nyaktól induló, finoman hullámzó vonalú szalagdísz van. Ez a szalagdísz, s ennek a szárnyhoz való viszonya, valamint a szárny felső vonalának kialakítása biztos alapot nyújt ahhoz, hogy ezt a kis töredéket összehasonlítsuk a budai várban előkerült Zsigmond-kori kályhacsempék első csoportjába tartozó, brandenburgi sasokkal és magyar pólyákkal négyeit, címerpajzs nélküli címerrel díszített kályhacsempékkel.

52 Az összehasonlításra alkalmas még a sas fejét díszítő korona is, amely nagy hasonlóságot mutat egy másik, Zsigmond címerével díszített kályhacsempén látható, címer felett elhelyezett sisak koronájával.

53 Az említett formai és kompozíciós hasonlóság mellett a töredék anyaga, valamint a máz is egyezik a Zsigmond-kori 61. kép. Zöldmázas kályhacsempe. XVIII. sz. eleje. Iparművészeti Múzeum 185