Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon 165-200

51. kép. Zöldmázas, kétfejű sasos kályhacsempe. Egri vár. XVII. sz. vége több darab. A jó fényű máz színezó'dése nem tiszta, sok sárgás folt van a zöldben. Méretei: 20

X 22, 5X5,5 cm.

29 A harmadik darabnál a kétfejű sas mellében egy ovális medalionban a Patrona Hungáriáé alakja látható, a sas karmai között kardot és jogart tart (53. kép). Ez a darab is zöldmázas, a nyomat nem elég éles. Méretei: 21,5x21x5,5 cm.

30 A fent tárgyalt három zöldmázas kályhacsempe a püspöki palota említett aknájából került elő. Minden bizonnyal az épületben álló kályhák maradványai, amelyek a török kiűzése után kerültek az épületbe, és amikor megrongálódtak — esetleg az épület nagyobb arányú átépítésekor —, belekerültek az aknát feltöltő törmelékbe. Ilyenformán ezeket a darabokat is csak a XVII. század végén vagy a XVIII. század első felében készíthették. Erre mutat a sasok és egyéb részletek (Patrona Hungáriáé) formai, valamint a kályhacsempék anyagának vizsgálata is. A török után a várat megszálló császári haderő parancsnokai, tisztjei valószínűleg hamarosan készíttettek kétfejű sasos kályhacsempéket, elsősorban helyi mesterekkel, de nem egy esetben, bizonyára saját ízlésüknek megfelelő formában. Más esetben viszont rábízták teljesen a munkát a mesterre, aki aztán a saját ízlése szerint formálta meg a sasokat (gondolunk itt a népi ízű darabokra). Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt az egri vár éveken keresztül a kurucok kezén volt. Elképzelhető, hogy ez időben a volt püspöki palotában álló kétfejű sasos kályhákat a kurucok összetörték. Ezek lehettek a mélyebben fekvő, 168252. kép. Zöldmázas, kétfejű sasos kályhacsempe. Egri vár. XVII. sz. vége 178