Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon 165-200

48. kóp. Mázatlan, kétfejű sasos vár kályhacsompo. Egri karmai nagyon hasonlítanak a 49. képen bemutatott kályhacsempe megfelelő részeire. Az említett részletek és a kompozíció azonossága felveti annak lehetőségét, hogy a két darab között szorosabb kapcsolatot keressünk. Valószínűleg ehhez a típushoz tartozik az a zöldmázas kályhacsempe-töredék, amelyet szórványleletként találtak a Setét kapu környékén. A töredéken egy kinyitott csőrű madár fejét látjuk, alatta egy szárny evezőtollainak végei, a töredék egyik szélén pedig olyan kör alakú keretelés egy darabja, amilyen a fent leírt mázatlan töredéknél övezi a kétfejű sast. Ez a töredék minden bizonnyal a tárgyalt típusnak zöldmázas példányához tartozott. Ez a mázas töredék viszont a mázatlan darab és az 1682-es évszámú, zöldmázas kályhacsempe (49. kóp) közti szoros kapcsolatnak egy új abb bizonysága, amely a máz hasonlóságában mutatkozik. Véleményünk szerint ehhez a csoporthoz tartozik az a zöldmázas kályhacsempetöredék, amelyen egy ügető lovas vitéz alakja látható. A korábbi kutatás ezt a kályhacsempét az egri vár legkorábbi régészeti anyaga közé sorolja viselettörténeti, fegyvertörténeti, stílustörténeti és stíluskritikai vizsgálat alapján.

27 A vizsgált kucsma a XVII. század második felében is használatos, a szablya is inkább a XVII. századra jellemző, mint a XIV. századra. A rozetták és a növénydísz pedig megtalálható az egri vár 1682-ből való kályhacsempójén. Ugyancsak nagyon hasonló a sima, vékony keret és mindkét kompozícióra jellemző a tükör terének jó kihasználása. Mindkét darabnál jól megfigyelhető a naturalisztikus ábrázolásra való törekvés, a helyes arányok és részletek finom kidolgozása. Kvalitás tekintetében is egyenlő értékű darabok, s mindkettőből népi íz árad. A felsorolt egyezések alapján arra gondolunk, hogy a tárgyalt kétfejű sasos és lovas vitézt ábrázoló kályhacsempéket egy azonos, jó képességű népi fazekas mester készítette, akinek műhelye Egertől nem nagy távolságra volt. E mester hatása érezhető a másik, mázatlan kétfejű sasos kályhacsempén is (50. kép), amelynek korát az 1690-es évekre tehetjük. Az egri várban álló középkori püspöki palota emeletének ÉNY-i sarkán megtalált, már említett aknából további, más típushoz tartozó kétfejű sasos kályhacsempék is nagy számban kerültek elő. A fent tárgyalt, mázatlan kétfejű sasos kályhacsempe-töredéknél (50. kép) ezek a darabok valamivel magasabban feküdtek, így elképzelhető, hogy azok valamivel fiatalabbak. A darabok összekeresése három típus megismerését eredményezte. Mindhárom zölden i « v-u , -, ,,r •„ i ,i i -r-, . mázas, de a máz színében és minőségében 49. kep. Zöldmázas, ketícju sasos kalyhacsempc. Egri , ° vár. 1682 különbség tapasztalható. 176