Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Gerő Győző: A törökkori Király fürdő : 2. közlemény 137-154

A későbbi évszázadok folyamán történt átalakításokkal az épület mindinkább elvesztette török jellegét, mígnem korunk műemlékvédelme azt ismét nagyrészt eredeti állapotban vissza nem állította. A fürdőépület egészének 1959-ben befejezett műemléki helyreállítása során a törökkori állapotnak a belső térben való teljes rekonstruálására nem volt lehetőség olyan mértékben, mint a homlokzat esetében. A kupolacsarnok és a Ganz utcai helyiségek összhatásukban ennek ellenére a korabeli török fürdők hangulatát nyújtják (27. kép); míg a déli traktusban előkerült részletek szerencsés bemutatásával inkább a török építészeti szerkezet jut érvényre. JEGYZETEK 1 Gerö Gy., A törökkori Király fürdő. Bud. Rég. XVIII. köt. Bp. 1958, 587—597. 2 K. Klinghardt, Türkische Bäder. Stuttgart 1927, 64. 3 Uo. 23. 4 H. Barth, Konstantinapol. Leipzig

—Berlin 1901, 177—178. 5 Klinghardt i. m. 18. 6 Karácson I., Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai (1660—1664). Bp. 1904, 248. 7 Klinghardt i. m. 65. 8 Barth i. m. 178. old., 92. kép. 9 Molnár J., Oszmán török mosdómedencék Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő (1957) 2. sz. 10 Szó'nyi O., Török kútmedencék Baranyában. A Pécs—Baranya-megyei Múzeum Egyesület évkönyve. Pécs 1928, 1. füz. 30—33. A rövid tanulmány keretében gazdag gyűjteményt mutat be a szerző a Baranya megyei mosdómedencékből. 11 Molnár i. m. 12 Karácsony i. m. 247. 13 H. Wehr, Arabisches Wörterbuch. Leipzig 1952, I. köt. 190 (Wasserhahn, Leitungshahn). 14 Klinghardt i. m. 8. 15 Szamota I., Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Bp. 1891, 92. — A melegforrásokat már Bertranden de la Brocquière is megemlíti. Ezeknek a forrásoknak a felhasználásával épülnek még jórészt a török fürdők is. 16 A budai fürdők vize igen gazdag a gyógyhatású vegyi anyagokban. 17 Klinghardt i. m. 8. 18 Karácson i. m. 248. 19 Fekete L., Budapest a törökkorban. Bp. 1944, 90. 20 Uo. 93. 21 A kő- vagy téglafalaknak a cölöpökre való alapozása mocsaras területen még ma is szokásos. A török építészet a kőépítményeknél is alkalmaz magában a falban egy fagerenda vázát. 22 Klinghardt i. m. 13. 23 Szamota i. m. 193. 24 Karácson i. m. 248. 25 Szamota i. m. 193. 26 Szujoldsi jelentése: vízvezeték építő. 27 Velics—Kamerer, Magyarországi török kincstári defterek. Bp. 1890, II. köt. 769. 28 Gévay A., A budai pasák. Bécs 1841. 29 A Császár fürdőnél régebben előkerült török vízvezetékcsőre vonatkozólag: Arch. Közi. (1866) 103. 30 Gosztonyi Gy., Pécs törökkori vízvezetéke. Pécs Városi Múzeum Értesítője (1941) 34—35. 31 Szabó Pál Z., A török Pécs. 12. kiad. Pécs 1958, 29. 32 H. Kreisel, Burgen und Schlösser in AltBayern. 1957, 45. — Az adatra Rózsa Miklós hívta fel figyelmünket, akinek ezúton mondunk köszönetet. 33 Fekete i. m.-ben Garády Sándornak az Agyagművesség c. fejezete (400. old.). 34 Az iszlám előírása szerint a tisztálkodásra csakis folyóvíz használható. Erre vonatkozólag lásd: Klinghardt i. m. 5. 35 Karácson i. m, 259. Evlia itt a pesti magánházakban levő fürdőszobácskák fűtését írja le. 36 Klinghardt i. m. 19. 37 Foerk E., Török emlékek Magyarországon. A budapesti magyar állami felső építő ipariskola 1917. évi szünidei felvétele. Bp. 1917, VI. 35. t. 38 Friedrich E., A budapesti piarista telek története. Bp. 1914, 32. 39 Szamota i. m. 193. Wratislaw e leírásából a Rudas fürdőre ismerünk. Ezen keresztül azonban képet alkothatunk a Kakas kapu fürdőjének törökkori belső életéről is. 40 Karácson i. m. 248. 41 Klinghardt i. m. 13. 42 Uo. 9. 43 Karácson i. m. 247. Evlia ezt a mai Imre(Rácz) fürdővel kapcsolatban mondja. 44 Veress E., Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684—1686-iki ostromainak visszafoglalásáról és helyszínrajzáról. Bud. Rég. IX. köt. Bp. 1906, 136. 152