Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kőszegi Frigyes: Adatok a főváros korai vaskori történetéhez, HA A-B 11-22

napvilágra.

30 Egy másik telepet találtak a Szentendrei-sziget déli oldalán turbántekercsezett szájperemű tállal, síkozott edényekkel, valamint a már ismert házikerámiával.

31 A sziget vízműveinél urnatemető 15 sírját tárták fel a váli kultúra tipikus sírkerámiájával. Érdekes jelenség az a tény, hogy a sírokat kőből rakott körök övezték. A további feltárások során megtalálták a temetőhöz tartozó hamvasztóhelyet, az usztrinát, továbbá a fenti telepet körülvevő sáncot is.

32 A Pomáz község területén és környékén lévő lelőhelyek közül elsősorban a Kőhegy említhető, ahol Gallus Sándor lakóház-maradványokat és jellegzetes váli típusú kerámiát talált.

33 Egy másik pomázi lelőhelyről Sashegyi Ernőnek egy sajtó alatt lévő cikke kerek alaprajzú házat ismertet, amelyben urnákat és magasított fülű bögréket találtak.

34 Pomáz —Zdravjákon síkozott szájperemű urnákat és tálakat tartalmazó urnasírok kerültek elő.

35 A közelmúltban került sor a piliscsabai urnatemető több sírjának feltárására, amelyek a váli kultúra fiatalabb szakaszának korából származnak.

36 Nagyjából hasonló jellegűek a kesztölci temető leletei is.

37 A főváros déli határterületeit érintve ugyancsak több lelőhelyről kell megemlékeznünk a Csepel-szigetről. Urnatemető néhány edényét mentettük meg egy Szigetszentmiklós környékén végzett leletmentés során.

38 Tököl határában már a múlt század végén tártak fel urnasírokat.

39 1912-ben intenzívebb ásatásokat végeztek a területen, ós ekkor került napvilágra a váli kultúra egyik legfontosabb temetője, illetőleg ennek több sírja. A temető részletes ismertetését a közelmúltban végezték el. Meghatározták kulturális helyzetét ós próbálkozás történt a sírok belső időrendjének meghatározására is.

40 A csepeli szabadkikötőnél előkerült leletek a kultúra további emlékeit képviselik.

41 Néhány hasonló jellegű cserepet ismerünk Diósdligetről.

42 Szorosan kapcsolódik a tököli sírokhoz váli típusaival az Érden napvilágra került temető leletanyaga.

43 Az érdligeti sír még a váli típusú temetők legkorábbi sírjait is megelőzi.

44 A fentieken túl tovább is sorolhatnánk fővárosunk körzetéből a korai vaskor jellegzetes leletegyütteseit, amelyek szinte kizárólag kerámiát tartalmaznak. Egy-két olyan szórványos jelenségtől eltekintve — mint pl. az egyik, vázafejű tűt, vagy a félholdas borotvát magában foglaló békásmegyeri lelet — a keltezés szempontjából rendkívül fontos bronz tárgyak hiányoznak leleteinkből.

45 Sajnos, ez a megállapítás nemcsak a főváros körzetére, hanem jóformán az egész Dunántúl területére vonatkoztatható. A váli kultúra sírjainak fémszegénysége közismert tény. Ezzel szemben a szórványként előkerült bronzleletek egész sorát ismerjük Budapestről és környékéről. Ismételten nem léphetünk fel a teljes felsorolás igényével, csupán néhány fontosabb lelőhelyet említünk meg: leggyakoribb szórványleletek a különböző típusú kardok, íveltólű lándzsacsúcsok, tokosbalták ós a változatos formájú kések. Nagytétényből markolatnyújtványos kard, íveltélű lándzsahegy, bronz bogrács,

46 Óbudáról tokosbalták, tokosvéső, bronz kés, csószésmarkolatú kard, Békásmegyerről tokosbalták, kések, karvédőtekercs kerültek elő.

47 Különösen sok szórvány tárgy lelőhelye a Duna medre. Számos kard, a nyélnyújtványos, a riegsee, a liptói típustól a csészemarkolatú típusig, íveltólű lándzsahegy, tokosbalta, sarló, kés stb. kerül a Duna medréből napvilágra. Ezek a bronz tárgyak kivétel nélkül mind a bronzkor vége és az urnasírok kora jellegzetes darabjai.

48 A továbbiak folyamán mindenekelőtt tisztáznunk kell leleteink időrendi helyzetét. A későbronzkoriak időrendje eléggé tisztázottnak tekinthető, így jelen esetben ezekkel részletesebben nem foglalkozunk. Koravaskori leleteinknél viszont meglehetősen zavaros időrendi helyzettel állunk szemben, így elkerülhetetlen, hogy megvizsgáljuk külön-külön, ilyen szempontból is az egyes leletegyütteseket. Az urnasírok koránál a fenti kérdések esetében két módszert, a horizontal stratigráfiát és a kombinációs módszert alkalmazzák. Számunkra jelen esetben csak az utóbbi használható fel, s itt is a fémanyag hiányában csupán a kerámiatípusokat vehetjük figyelembe. A Közép-Duna-vidék urnasíros kultúrájának két időbeli horizontját határolják el. Mindkettő, az idősebb és a fiatalabb különböző kerámiatípusai is meglehetősen jól elkülöníthetők.

49 A váli kultúra korábbi szakasza, a Vál I az előző, a fiatalabb, a Vál II az utóbbival párhuzamosítható. Amennyiben részletesebben megvizsgáljuk a főváros körzetéből felsorolt koravaskori leleteket, tapasztalhatjuk, hogy ezekben viszonylag több a fiatalabb urnasíros forma. Ennek ellenére le kell szögeznünk, hogy a főváros körzetében éppenúgy, mint az egész Dunántúlon a régibb urnasíros I 3