Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Beriszló Péter és budai szereplése 125-136

Sem ebben, sem más levelében nem ír Magyarországról, csak a reá bízott tartományokról. A délszláv eredetű bán a hazájáért küzdött, Magyarország csak segélyforrásként érdekelte, ő és társai híven kitartottak a törökellenes politika és Magyarország mellett addig, amíg ez reményt nyúj tott a török elleni eredményes küzdelemre. Amint azonban Nándorfehérvár eleste és a mohácsi katasztrófa rámutatott arra, hogy sem a belső zavarokkal küzdő Magyarország, sem pedig az örökké csak ígérgető Habsburg-hatalom nem képes eljárni az ellenség ellen, a hazánkban élő délszlávok részben, élükön Beriszló unokaöccsével, Statileóval, a törökkel való kiegyezés hívei lettek.

75 Annak sem találjuk nyomát, hogy a bánnak a virágzó budai humanista központtal kapcsolatai lettek volna.

76 Pedig Beriszló kétség kívül humanista műveltségű ember volt. Nemcsak leveleinek stílusa, Bembóval váltott levelezése

77 igazolja ezt. Legbizalmasabb embere, Thomas Niger spalatoi archipresbiter és kanonok, akit veszprémi vikáriusának és külföldi követének bízott meg, később Dalmácia egyik legismertebb humanistája lett.

78 Másik bizalmasának, a később János király követségeiben kitűnt Statileo Jánosnak is humanista műveltsége volt. A bán neveltette kezdetben többi unokaöccsét, a Verancsics-fivéreket is,

79 akiknek jelentősége a magyar irodalom következő korszakában lesz igen fontos. Lehetséges, hogy az olaszos műveltségű Dalmáciából származó Beriszló elsősorban honfitársaival és az olasz humanistákkal tartotta a kapcsolatot, míg a budai humanista körrel keveset érintkezett. Bár ezzel szemben áll az, hogy évtizedes királyi titkári működése alatt együtt dolgozott velük. Ha Beriszló működésének értékelését akarnánk ezek után elvégezni, nehéz helyzetben volnánk. Külpolitikai és belpolitikai szereplése egyaránt komoly hibákat mutat fel. Olykor egészen naiv elképzeléseket látunk nála (Dalmácia visszafoglalása, Habsburg-barát külpolitika és Habsburg-ellenes belpolitika stb.). Nem ismerte fel a parasztság honvédő hajlandóságát sem a parasztháború idején, sőt a feudális államban viselt méltósága természetesen szembe is állította a parasztfelkeléssel.

80 Csaknem egy évtizedes bánsága alatt zömében saját pénzével védte a reá bízott bánságokat, és ezáltal a mögötte fekvő magyar területet is. Életét sohasem sajnálta kockára tenni a siker erdekében. 1520-ban esett el a korenicai ütközetben, megvert törökök üldözése közben.

81 * Még annak megállapításával kell foglalkoznunk, hogy feliratunk a középkorban hol állott. Tudjuk, hogy a bánnak már titkár korában háza volt a fővárosban.

82 Pataki ezt a házat az Olasz (mai Országház) utcába helyezi; ez a feltevés azonban nem igazolható.

83 Háztulajdonos volt még Budán a székesfehérvári káptalan, amelynek Beriszló egy időben prépostja volt, és a veszprémi káptalan, sőt püspökség is, amelynek püspöke lett.

84 Sajnos, ezek helyét ma nem ismerjük. A felirat éppúgy díszíthette a bán saját házát, mint valamelyik káptalanét, hiszen ezeken is elhelyezhették püspökük, illetve prépostjuk nevét. Annyi azonban valószínű, hogy az a ház, amelyen a felirat állott, azon a tájon épült, ahol a feliratot találták, tehát a középkori Mindszent utcában.

85 Megnyugtató feleletet csak a későbbi kutatások adhatnak. 130