Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - G. Sándor Mária: Középkori csontmegmunkáló műhely a budai Várpalotában 107-124

JEGYZETEK 1 Ezúton mondunk köszönetet Gerevich Lászlónak, aki a budai várpalota ásatásának csontanyagát feldolgozás céljára volt szíves átengedni. Az anyag egészét a Középkori magyar csontművesség c. szakdolgozatunkban használtuk fel. (Kézirat, 1958.) — Jelen tanulmány anyaga a szakdolgozat egy kis része. 2 Nagy L., Ásatási napló. III. 1951. A leletegyüttes közlésének átengedéséért ezúton mondunk köszönetet. 3 Bökönyi Sándor szíves szóbeli közlése. — Bökönyi 8., A budai várpalota ásatásának állatcsont anyaga. Bud. Rég. XVIII. köt. Bp. 1958, 468. 4 Budapesti Történeti Múzeum—Vármúzeum (a továbbiakban: Vármúzeum). Lt. sz.: 51.621.5, 51.621.4, 51.621.6. 5 Vármúzeum. Lt. sz.: 51.621.2, 51.621.1. 6 Uo. Lt. sz.: 52.3032. 7 Uo. Lt. sz.: 52.3066. 52.3070,52.3069, 51.3010. 8 Uo. Lt. sz.: 51.230. 9 Uo. Lt. sz.: 51.621.7, 51.621.3, 51.621.8. 10 Uo. Lt. sz.: 51.626, 52.3227. 11 Uo. Lt. sz.: 52.3036, 52.3067, 51.924, 52.3069. 12 Uo. Lt. sz.: 51.2349. 13 Uo. Lt. sz.: 51.621.5. 14 Uo Lt. sz.: 52.3032. 15 Uo. Lt. sz.: 52.3036. 16 Uo. Lt. sz.: 51.622.13, 51.621.5, 51.622.16— 17, 51.62.15, 51.622.14. 17 Uo. Lt. sz.: 52.3209.4. 18 Uo. Lt. sz.: 52.3209.3, 51.622.16—17. 19 Uo. Lt. sz.: 52.231. 20 Uo. Lt. sz.: 51.623.1, 51.623.3, 51.623.2. 21 Uo. Lt. sz.: 52.3202, 52.3208, 51.1009. 22 Uo. Lt. sz.: 51.622.7, 51.622.2, 51.622.4. 23 Uo. Lt. sz.: 51.622.1, 51.622.3, 51.622.5, 51.622.6, 51.622.8, 51.622.9, 51.622.10, 51.622.11, 52.3209.1, 52.3209.2, 51.524. 24 Uo. Lt. sz.: 51.1715. 25 Uo. Lt. sz.: KM. 4/a B. 26 Uo. Lt. sz.: 51.621.9, 52.3283.1. 27 Uo. Lt. sz.: 52.3284.1. 28 Szolnoky Lajos hívta fel figyelmünket Tamás Lukács Lajos cserépfalusi, még ősi módon dolgozó esztergályosra, amiért ezúton mondunk neki köszönetet. — Cserépfalun felkerestük a még ott élő három esztergályost. Közülük már csak Mizsér Lajos Váralja utcai lakos dolgozik még ősi módon. Tamás Lukács Lajos időközben meghalt. Mizsér ma is kezes lábmeghajtásos esztergán dolgozik. Kérésünkre volt szíves a leletanyagunkban szereplő henger alakú fúrónyelek közül néhányat agancs hiányában fából elkészíteni. így módunkban volt munkája folyamán tüzetesen megfigyelni az egyes munkafolyamatokat, ós az egyes szerszámok használatát. Ennek alapján megfigyelhettük, hogy a középkori darabjainkon látható megmunkálási nyomok azonosak a Mizsér Lajos által történt megmunkálással. Az ő véleménye is az volt, hogy tárgyainkat az általa ma is használt módon és eszközökkel készítették, 29 A Néprajzi Múzeum két orsóesztergát őriz, amelyre ugyancsak Szolnoky Lajos hívta fel a figyelmünket. Ilyen típusú esztergáról tesz említést: Erdélyi I., Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről. Arch. Ért. 83 (1956) 46. old., 8. jegyzet. 30 A csont megmunkálás előtti kifőzésóről Erdélyi i. m. 47. old. 13. jegyzetében ugyancsak említést tesz. — Sz. A. Izjumova, TexHHKa oSpaöoTKH KOCTH B ^HKOBCKoe BpeMH H B flpeBHeií Pycii. Kpa-mne cooömeHHH HHMK (1949) 15—25. old. ugyancsak megemlékezik arról, hogy a djakovecek a csontot megmunkálás előtt zsírtalanítás céljából kifőzik. Az agancs friss állapotban még rugalmas, és így ilyenkor kifőzésétől eltekintenek. Az, hogy a budai várban felhasznált középkori agancsanyagot a megmunkálás előtt kifőzték-e, ma már meg nem állapítható. Ennek ellenére a néprajzi analógiák alapján fel kell tételeznünk, hogy szükség esetén az agancs megpuhítása céljából azt a középkorban is kifőzték. 31 Erdélyi i. m. 47. Az avarkori esztergályozott csontokon ő is megfigyelte a vonós esztergára utaló egyenetlen megmunkálási nyomokat. 32 O. Singer—E. J. Holmyard—A. R. Hall, A History of Technology. Oxford 1956, 585. kép, és egy XIV. századi ábrázolást mutat be az 586. kép. — F. M. Feldhaus, Die Maschine im Leben der Völker. Basel—

Stuttgart 1954, 149. kép. Az ábrázolás a Mendelsche Hausbücherből egy 1402 körüli esztergályost ábrázol. 33 Ez az esztergatípus még a XVH. századig használatos Európában. Ilyen típusú esztergát láthatunk Comenius Orbis Pictusában is: A. J. Comenius, Orbis Pictus. Bp. 1959, 162. E típust láthatjuk ugyancsak egy 1600-ból származó angol ábrázoláson is: Singer—

Holmyard—Hall i. m. 220. kép. — Ilyen típusú esztergát használtak a XVHI. században Budán: O. Sándor M., Adatok az eszterga magyarországi történetéhez (Csontgombkészítés Budán a XVIII. században). Adatok a XVffl. századi csontgomb készítéséhez. Történeti Szemle. Bp. 1960, 141 — 148. 34 Magyarság Néprajza. I. köt. 309, 317. old., 809, 862. ábra. — Nagy L., Adatok a magyar csutora és csutorás mesterség eredetéhez. Veszprém megyei füzetek 3. 1940. 35 Endrei W., A középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez. Századok (1957) 140— 144. 36 Holl I., Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez. Bud. Rég. XVII. köt. Bp. 1956, 191. 37 Nagy L„ Ásatási napló. 1951. I. 26—11. 2. 38 Gerevich L., A budai várpalota története 1541-ig. Budapest műemlékei. I. Bp. 1955, 260. — Balogh J., A budai királyi várpalota rekonstruálása a történeti adatok alapján. Művészettörténeti Értesítő (1952) 32. 39 Voit P.—Holl I., Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye. Bud. Rég. XVH. köt. Bp.