Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - G. Sándor Mária: Középkori csontmegmunkáló műhely a budai Várpalotában 107-124
10. kép. Agancsból faragott markolatú fúró a budai várpalotából A fentiek arra mutatnak, hogy az esztergályosok és az asztalosok együtt dolgoztak, fúrónyeleinkés vésőnyélborításaink pedig a bútorasztalosok számára készülhettek. Nem képzelhető el azonban, hogy esztergályosműhelyünk csak e fúrónyelek és vésőnyélborítások készítésével foglalkozott volna. Igen valószínű, hogy ugyanezek az esztergályosok készítették a gótikus bútorok esztergályozott részleteit is. Ez is azt indokolja, hogy közös műhelyben dolgoznak, amiről még a valamivel későbbi ábrázolásaink is tanúskodnak 64 (5. kép). A fúrónyeleken és a vésőnyélborításokon levő gótikus díszítések a kiforrott művészi ízlésnek és a mesterségbeli tudásnak tanú jeleit mutatják. Nem valószínű tehát, hogy a faragással foglalkozó iparosok művészi tevékenysége csupán a fúrónyelek és vésőnyélborítások díszítésében merült volna ki, hanem minden bizonnyal ezek a mesterek készítették a bútorok gótikus faragványait is. 65 Okleveleinkben a fa- és csontesztergályos nem szerepel külön megnevezésben. Ugyanaz a helyzet pl. a középkori Németországban. 06 Mai falusi esztergályosaink is egyaránt használnak nyersanyagul fát és csontot. Ezek alapján joggal feltételezhetjük, hogy a középkorban sem volt külön fa- és csontesztergályos. Ugyanez a helyzet a fa- és csontfaragás esetében is. Utolsó kérdésként vizsgáljuk meg, hogy a palotában működött műhelyünk hatással volt-e a középkori magyar csontművességre. A magyarországi leletanyagot számbavéve: 07 műhelyünk termékeivel azonos jellegű és megmunkálású darabokat nem találunk. Ez a tény azt bizonyítja, hogy e tárgyak csakis a budavári Zsigmond-kori palota házi szükségleteinek kielégítésére készültek. 68 A műhely tevékenysége tehát éppen az említett jellegénél fogva a középkori magyar csontművességre nem gyakorolt hatást. Ennek ellenére a középkori magyar ipartörténet szempontjából igen nagy jelentősége van. Jelen tanulmá11. kép. Fúrókovács műhelyét ábrázoló mini atlira a XV— XVI. sz.-ból (Landauerschen Zwölfbrüderhause, E. Mummenhoff nyomán)