Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye 57-98

Az egymástól távol eső országrészeken jelentkező két különnálló királyi birtokcsoport a XI. századi magyar királyság hármas területi tagoltságára utal. Ha figyelembe vesszük az országnak térképünkön is feltüntetett települési határait — ebben Kniezsa István által kimutatott eredményekre támaszkodunk

240 —, az említett két királyi birtoklású területet egy harmadik összefüggő országrész választja el, amelynek területe a Tisza középső és alsó szakaszának két oldalát érintő vármegyékéből adódik. A XI. századi magyar királyság hármas területi tagoltságáról krónikáink is megemlékeznek. I. Endre és öccse, Béla herceg között az ország megosztására vonatkozóan létrejött megállapodást következően írják le: „Tanácsot tartván az országot három részre osztván, melyből kettő a királyi felségé maradt, harmadik a herceg birtokába bocsájtatott" (diviserunt regnum in trés partes, quarum due in proprietate regie maiestatis manserunt, tertia verő pars in proprietatem ducis est collata).

241 Hóman ezt a megosztást következően értelmezi: „Bélának az ország észak ós északkeleti része jutott Nyitrától és Pozsonytól Ung, Szatmár és Bihar vidékéig. Tartománya déli határa a Duna, keleten a Kőrös folyó ós a bihari erdőség volt. A Dunántúl, a Duna—Tisza köze ós Maros-vidék Erdéllyel Endrét uralta."

242 Megállapításai az itt közölt szempontok alapján módosításra szorulnak, a királyság második országrésze nem Erdély, hanem a Felső-Tisza vidék öt megyéje volt. Erdély, az ország északi megyéi, valamint a Veszprém, Győr és Bars megyék vonalától nyugatra eső területek ebben a korban még gyepűelvéknek tekinthetők. Az itt elmondottak arra mutatnak, hogy a királyi alapítású egyházak elhelyezkedéséből kialakuló kép a XI. századi királyi és hercegi fennhatóságú országrészeket is szemlélteti. Következtetéseink, amelyek idáig vezetnek, a királyi kápolnák intézményére vonatkozó ismereteinkre támaszkodnak. A róluk beszámoló négy Árpád-kori oklevél új oldaláról világítja meg a magyar királyság kialakulásának egy alapvető, de ugyanekkor eddig áttekinthetetlen problémáját. JEGYZETEK E tanulmány nyomdai szedése után jutott kezünkhöz Wilhelm Lüders ,,Capella. Die Hofkapelle der Karolinger bis zur Mitte des neunten Jahrhunderts. Capellae auf Königs- und Privatgut" c. munkája, mely az analógiák révén szemléltetően világítja meg a magyar intézmény kialakulásánál érvényesülő franknémet befolyást. (Megj.: Archiv für Urkundenforschung. II. köt. 1. füz.) A két intézmény legjelentősebb rokon vonásaként ki kell emelnünk a kápolnáknak a királyi lakhelyhez való kapcsolódását és a királyi prépostságoknak királyi kápolna eredetét. Itt kell megemlítenünk V. Istvánnak a f elszászi királyi kápolna (apud Doraum nostram in Ugocha) kiváltságait megerősítő 1272. évi oklevelét is. (Fejér, C. D. V/l. 176. old.) Rövidítések Mon. Rom. VesTjr. I—

IV = Monumenta Romana EpiscBártfai, Óbuda = Bárt fai Szabó L., Óbuda egyházi opatus Vespremiensis. I—

IV. köt. intézményei a középkorban. Bp. 1935 Szentpétery, Reg. I—

III = Szentpétery I., Az ÁrpádBártfai, Pest megye = Pest megye történetének ok- házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. leveles emlékei. 1002—1599-ig. Bp. 1938 I—III. köt. Bp. 1923—1930 Osánki, I—IV = CsánkiD., Magyarország történelmi Szentpétery, Scriptores I—

II = I. Szentpétery, Seriföldrajza a Hunyadiak korában. I—

IV. köt. ptores Rerum Hungaricorum. I—

II. köt. Bp. Fejér, C. D. I—XLII = G. Fejér, Codex diplomatics 1934—38 Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. I—XLII. köt. Theiner, I—

II = A. Theiner, Vetera monumenta hiBuda 1829—44 storica Hungáriám sacram illustrantia. I—

II. köt. Gárdonyi, Bpest = Gárdonyi A., Budapest történe- Roma 1859—1860 tének okleveles emlékei. I. köt. (1148—1301). Bp. 1936 1 Corpus Iuris Hungarici. I. István decr. 34. fej. Gárdonyi, Fejéregyház = Gárdonyi A., Az óbudai 2 Szentpétery, Scriptores I. 95. Fejéregyház problémája Történetírás, I. évf. 3 Györffy Gy., Kurszán és Kurszánvára. Bud. 1. sz. Rég. XVI. köt. 9. Knauz, Mon. Strig. I—

III = F. Knauz, Monumenta i Gárdonyi, Bpest. 29. sz. ecclesiae Strigoniensis. 979—1349. I—HL köt. 5 Bártfai, Pestmegye. 441. Esztergom 1874—1924 6 Knauz, Mon. Strig. III. 106. sz. Kumorovitz, Veszpr. Reg. = KumorovitzL. B., Veszp- 7 Bárt fai, Pest megye. 474. sz. rémi regeszták. 1301—1387. Bp. 1953 8 TJo. 1237. sz. 91