Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A középkori grafikus stílus emlékei a budai várnegyed területén 35-56

43 11. kép. Grafikus jellegű nyíláskeret profilok. 27. Az "Űri utca 32. sz. kapualj ülőfülkéi. 28. Az Országház utca 2. sz. kapualj ülőfülkéi. 29. Az Országház utca 9. sz. kapualj északi falának ülőfülkéi. 30. Az Országház utca 9. sz. kapualj déli falának ülőfülkéi. 31. Az Országház utca 26. sz. kapualj ülőfülkéi. 32 — 33. Az Országház utca 18. sz. emeleti ablakai. 34. Az Anna utca 2. sz. emeleti ablaka tercier profilos túldíszítettség idegen maradt. Nem véletlen, hogy a tercier profil akkor jelenik meg a budavári ülőfülkék fejlődéstörténetében, amikor a grafikus stílusú profil más stílusú elemekkel bővül : tehát a tipológiai formabővülés a profil tagozati bővülésével jár együtt.

13 A mondottakból kitűnik egy olyan törvény, amelyet legtalálóbban talán a stílusfejlődés morfológiai-technikai paralelitásának nevezhetnénk. Azt jelenti, hogy a tipológiai forma változás mindig profilszerkezeti és tervezéstechnikai változással jár együtt. Ez a megállapítás a formafejlődós szempontjából folyamatos, kerek egészet alkotó budavári ülőfülkeanyag minden periódusára vonatkozóan érvényes. Visszatérve a grafikus stílusú profil alkalmazására, magától értetődő, hogy ennek legtisztább felhasználása olyan ülőfülkéken látható, amelyeken tipológiai szempontból is legszembetűnőbb a cseh eredet. Az Űri utca 36. sz. kapualjának északi, háromszöges záradékú ülőfülkéi (21. kép Z) ós a krivokláti várkápolna hasonló típusú fülkéi között nyilvánvaló az összefüggés.

14 Ez a megfigyelés megerősíti a cseh-sziléziai ablaktípusnál mondottakat, ami együttvéve igazolja a budai várnegyed területére vonatkozóan is a grafikus stílus cseh területről való származását. Eddigi megfigyeléseinket mintegy húsz darab grafikus stílusú ablakkeretről és negyven darab ülőfülkéről szűrtük le, amely anyag tíz különböző, önálló típus alakját öltötte magára. Ezek a számok leletstatisztikai szempontból is igen sokat mondanak, mert azt mutatják, hogy a stílus emlékei a Várnegyed területén nagyobb számmal kerültek elő, mint a Várpalota ez ideig lefolyt ásatásaiból. Bár e számadatokat korántsem tekinthetjük véglegesnek, a stílus várnegyedi elterjedtségét mindenesetre kellőképpen bizonyítják. Összegezve a grafikus stílus budavári lakónegyedi fejlődéstörténetéről eddig szerzett ismereteinket, állíthatjuk, hogy az a XIV. század derekától csaknem a XVI. század derekáig egyfoly-