Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A középkori grafikus stílus emlékei a budai várnegyed területén 35-56

5. kép. A Fortuna utca 18. és a Tárnok utca 5. sz. ablakmaradványai a szekunder tagos profiloknak — így elsősorban a tiszta grafikus stílusú profiloknak is (4. kép 13—17) — az élleszedésből való keletkezését bizonyítja. Ugyanis az élleszedésből kibomló szekunder tag megjelenésekor már adva van a „tiszta grafikus profil" külső rózsűtagozatához kapcsolódó, homloksíkkal párhuzamos állású lemeztag, amelyhez eleinte második, belső rózsűtag csatlakozik (3. kép 12) — a Várpalota déli nagyterme előtti udvar gyalogkapuján látható profil tanúsága szerint— majd az utóbbi helyére, ez idő szerint még ismeretlen áramlatból, csatlakozik a belső horony. Ennek bizonyítékát szolgáltatja az Országház utca 23. sz. földszinti ablaka is, ahol az élleszedésből már szekundertagos középosztósudár keletkezett. Ezért joggal hihetjük, hogy ez az emlék a grafikus stílus megszületésének alsó határát jelzi a relatív kronológiai rendben. A másik ajtó a Fortuna utca 14. sz. kapualjának déli falában feltárt baldachindíszes, vízszintes záradékú, évszámos kőkeret, amely több szempontból is kimagasló jelentőségű. Szintén csak élleszedéses, de a belőle kifutó szekunder tag a primer taggal alkotott íves mezőkben posztgótikus, szférikus háromszögeket mutat. Hasonló szférikus háromszögek kerültek napvilágra a Várpalotában az északi és déli zárófalakat Összekötő, keleti bástyafalban levő ülőpadok kőtámláinak belső végein. Ezek alapján a Fortuna utcai ajtó bízvást a XVI. századra datálható, annak ellenére, hogy élleszedését alul félgúlamegállítás fogja fel, amely morfológiai megoldás egyébként Zsigmond-kori eredetű lenne. Az ajtózáradékon (9. kép) az orrtag, két ívesen hajló élleszedéses felület összemetsződésóből adódik éppúgy, mint ahogyan az ülőfülkék formafejlődésénél is ugyanez látható (Hess András tér 4. sz. déli kapualj, Tárnok utca 5, 11, Országház utca 20. sz. ülőfülkói). Ezért immár nem is tartozik m