Budapest Régiségei 19. (1959)
JELENTÉSEK - Czagány István: A budavári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása 373-402
18. kép, A kapukeret középkori köveit borító romantikus vakolatarchitektúra 1944 előtt. Készült Pan József tervei alapján 1862 után Mivel a fal telj es vastagságát kitölti, azért szóba sem jöhetett az a kombináció, hogy egy esetleg korábbi, kapcsoltablak kompozícióhoz a külső fülke később épült volna hozzá. A külső fülkekerethez belülről voltak hozzáillesztve az ablaknyílások keretkövei, amelyek a XV. századi vegyesfaltól nyitott varrattal mindenütt elváltak. A keretkövek az általánosságban csak 1500 körül használatos puha kőből 24 készültek és olyan nagyméretű rézsűvel voltak ellátva, amely a késői gótikában még árkádíveken sem fordul elő, csak a posztgótikában ismeretes, amint azt a kapukeretnél már láttuk. 25 Ennek ellenére, a leletek utólagos értékelése során mégis felmerült a kapcsolt nagyablak XIV. századból való származtatásának a gondolata is. Súlyos érvként mellette szólt az egész motívumnak lényegében mediterrán trecentesque jellege ; annál is inkább, mert a kapcsoltablak — jelenlegi ismereteink szerint — még a karlstejni váron is 1348 és 1365 között keletkezett, hacsak nem a vár XV— XVI. századi átépítésekor építették azt. Tekintve azonban, hogy az olasz kapcsoltablakokon nincs szögletes „káróablak", csak körablak—annak ellenére, hogy ez a motívum XIII. századi, olasz eredetű —, megítélésünk szerint ennek az ablaktípusnak az alsó ablakívek közötti megjelenése dönti el az egész architektúra datálását. A ,,káróablak"-nak ívek közé helyezése pedig Litomericében 1537 és 1539 között fordul elő. Lehetséges, hogy későbbi feltárási eredmények esetleg megcáfolják majd az eddigi, félbehagyott megfigyeléseink eredményeit, azonban az ismereteink mai álJása szerint kénytelenek vagyunk a kapcsolt nagyablakot azok közé az európai emlékek közé sorolni, amelyek 1510/12—1537/39 között keletkeztek. Ragaszkodva a feltárt leletekhez, kísérjük végig a különleges motívum alakulástörténetét. Ennek meglevő maradványait (22—27. kép) kiegészítve, a következő eredeti felépítést kaptuk. Alján három, csúcsíves záradékú ablak foglalt helyet, amelyek közül a két szélső 50/173 cm-es nyílásméretű, a középső kétszer olyan széles, 106/173 cm méretű, csúcsíves záradékú kőablak (28. kép 3) volt. Nyílásaikat mindkét oldalon 62 cm szóles rézsű kísérte a záradékcsúcstól le egészen a könyöklőszintig. Felettük, a három ablak közötti két pillérben, két 48 /48 cm-es nyílásméretű, reneszánsz „káróablak" volt téglából falazva, körben kónikusan szűkülő, 60 cm széles rézsű keretezéssel. A rézsűk szélét kétfajta szélességű, sötét pompeji vörös színű festett sáv kísérte. Ez a művészettörténeti szempontból igen jelentős kapcsoltablak ebben az eredeti formájában a nyugat-európai gótika két különböző stílusáramlatának jellegzetesen magyar keveréke volt. 26 Kétségtelenül a déli — „mediterrán gótikus" — ablakkapcsolási sémából (28. kép 1) eredt az alsó sor két szélső, hosszúkás ablaka. A szegmentíves záradékú külső keret nyomott aránya, a felső körablak hiánya és a középső, szóles 386 19. kép. A másodikemeleti középkori ablakok helyreállítás után
