Budapest Régiségei 19. (1959)
JELENTÉSEK - Czagány István: A budavári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása 373-402
7. kép. A kapualjtól északra fekvő pince kettős ajtaja feltárás közben 8. kép. A kapualjtól délre fekvő pince ajtajának maradványa feltárás közben pinceajtó (8. kép) keretkő vált láthatóvá a kapualjtól délre fekvő pince nyugati falában is, amely szintén a XV. századból származik. Tekintettel arra, hogy az utcai menet északi határfalán — amely a szomszédos 33. sz ház kétemeletes 14 tűzfalával azonos — a második emeleten erős barna színű, fehér „secco" kváder csíkozással díszített homlokzatvakolat 1 * maradt meg, azért épületünk legfeljebb egyemeletes lehetett. Ha azonban az első emelet magasságában, ugyanebben a falban feltárt nagyméretű konzolcsonkok 1 * nem kandallókürtőt, hanem utcai függőfolyosót hordtak, akkor épületünk csak földszintes lehetett. Érdekes fényt vet a gótikus Buda higiéniai viszonyaira az a két szabadba vezető árnyékszék lefolyónyílás, amely a szomszédos ház tűzfalán a második emelet magasságában kerül tfeltárásra. Létével középkori palotáink magasszínvonalú egészségügyi civilizációját bizonyítja. A második lakóház, a középkaputengelyes, kétemeletes „gótikus palazzo" a XV század derekán történt átépítés folytán jött létre. A fentebb említett utcavonal hátrábbhozatala következtében a XIV. századi lakóház új homlokzati falat kapott. Ennek földszintjén — a mai ablakok helyén — négy kisebb ablaka volt, ezeknek keretkövei teljesen elpusztultak (9. kép), és így nagyságuk felső határát csak a hajdani keretköveket körülölelő XV. századi falpillórek körvonalaiból lehetett kikövetkeztetni megközelítő pontossággal (10. kép). Az elsőemeleti falrészen eredetileg öt (10 kép) a kapcsolt nagyablak felépítése után csak három (11. kép), vízszintes záradókú, négyzetes ikerablak foglalt helyet. Ezek közül a déli háromnak maradványai már az 1944—45. évi ostrom után láthatóvá váltak (12. kép) a Vármúzeum feltárása következtében, majd később, teljes kibontásuk után a rekonstrukciónak (13. kép) sem volt többé akadálya. A késői gótikus profilozású (15. kep, profilrajz) ablakok nemcsak a műformáik és egyéb maradványaik, hanem az ismert iskolarendszerhez tartozásuk, tipológiai és tervezéstechnikai sajátságaik folytán is a datálás legbiztosabb támpontját szolgáltatták. A magas színvonalú mesterségbeli tudással édesvízi kemény mészkőbe faragott, gazdag tagozású profil a „plasztikus vegyes stílus" egyik kiemelkedő formacsaládjába tartozik Külső vegén hangsúlyozott szerepet játszik a későgótikus félkörtetag w belsejében jelentkezik a fél379
